Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint 405 lakos élt Debrődön és Hetényben együttvéve. Ez a szám napjainkban is hasonló, s kb. 360-370 fő Debrődön, 40-50 fő Hetényben az állami birtok gazdasági udvarán, ahol nagy a fluktuáció, a lakosság nagy része 3-4 év alatt kicserélődik. Benn a faluban a háború előtt sem és most sem élnek cigányok, egy cigány-magyar vegyes házasságot leszámítva. Hetényben változó számban, jelenleg az ott élőknek kb. a fele a cigány etnikumhoz tartozik. Debrőd önálló anyaegyház. Római katolikus temploma, plébánosa van, a misék és egyéb szertartások is magyar nyelven folynak. Óvoda is van a faluban, magyar nyelvű, két óvónőt foglalkoztatnak. A gyereklétszám 20 fő körül mozog. 1974-1990 között nem volt iskola Debrődön, ebben az időszakban sok gyereket írattak szlovák iskolába. Különösen a somodi menyecskék gyermekeire volt ez jellemző. 1990 szeptemberétől ismét működik a faluban iskola, 1-4. összevont évfolyamokkal. Az 1970-es évektől egészen a 80-as évekig a leépülés jeleit mutatta a falu. A fiatalok elkényszerültek, mert nem kaptak itt építési engedélyt, ezért sokan Szepsiben építkeztek, vagy Kassára mentek lakni. Ez utóbbiak gyermekei sok esetben már nem tanulnak meg magyarul beszélni. Az építési tilalmat 1982-től oldották fel, azóta több új ház épült. Az is gyakori, hogy a fiatalok a szülői házat korszerűsítik, s otthon maradnak, együtt élnek a generációk. Az aktív korú lakosságnak kb. 5-10%-a munkanélküli 1994-ben. Helyben a szövetkezetben és az erdészetnél kb. 15%-uk dolgozik, a többiek Szepsi nagyüzemeiben, vagy a Kelet-Szlovákiai Vasműben találnak munkát. Görgő Község a rozsnyói járásban, a történeti Abaúj-Torna, 1881 előtt Torna vármegyében. Egyéb elnevezései: Tornagörgő, szlovákul Hrbov, 1927-től Hrhov. A trianoni döntés következményeként Csehszlovákiához, majd 1938-45 között ismét Magyarországhoz került (Seresné 1983, 455; VSOS 1: 455-456). Jelenleg Szlovákia része. Görgőn a reformáció tanai korán elterjedtek. Bizonyítja ezt többek között egy 1964-ben közzétett névsor, amely a görgői református lelkipásztorokat és szolgálati idejüket veszi sorra 1560-tól 1686-ig (T.Z. 1966); valamint Zemlényi Ferenc szuperintendensnek Koszorús István kiküldött vizitátor részére kiadott utasítása, melynek második pontjában mondja, hogy Görgő és a szomszéd helységek 1687 előtt már több mint száz esztendeje szabad vallásgyakorlattal bírtak, s egyes feltételezések szerint ebben az időben Görgő tisztán református község volt (Lükő 1884, 5-6). Ám 1687-ben a reformátusok templomuktól megfoszttattak, amit közel húsz év után, 1705-ben kaptak csak ismét vissza (Lükő 1884, 7-8). A 18. század folyamán vallási villongások sokaságára került sor, ezeknek csak II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete vetett véget. A következő évben Görgő, Méhész, Barka és Lucska reformátusai folyamodványt nyújtottak be, hogy Görgőn templomot építhessenek. Az engedély 1783-ban meg is érkezett, s ezt követően elkezdődtek az építési munkálatok, melynek eredményeképpen 30
