Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

összeszedték a sírköveket, nem féltek - emlékezik vissza Zajdek Mária (sz. 1928).

A második világháború idején négy zsidó családot deportáltak a faluból. Kettőről nem tudnak a falubéliek, valószínűleg odavesztek; kettő megmenekült, de nem tértek vissza Bodolóba. Előbb Magyarországon telepedtek le, azóta - úgy tudják - már kivándoroltak Palesztinába.

Nemcsak a zsidókat, a keresztény lakosságot is érték megpróbáltatások a második világháború után. A fiatal leventéket a németek vitték el, nem mind jöttek vissza. Hasonló sorsra jutott négy 20-25 év közötti fiatalember is, akiket oroszországi kényszermunkára hurcoltak. A szlovákiai magyarság kollektív bűnössége miatti kitelepítés itt egy családot érintett. Szalay Bélát és családját bevagonírozták és Kecskédre telepítették. Helyükre két magyarországi szlovák családot telepítettek. Azok leszármazottai ma is a faluban élnek, magyaroknak tartja őket a falu. A csehországi deportálás három családot érintett, akik a Szudéta-vidéken voltak kénytelenek élni egy ideig, de amint tehették, mindannyian visszajöttek Bodolóba.

Bodoló. Templomépítés. Fotó: Veres András 1994. HÓM Fotótár

27