Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)

3. Települések szerinti áttekintés

feljegyzéseiből tudjuk, hogy a vendigiek közül három család kivételével minden­ki járt Amerikában87. Voltak, akik végleg kinnmaradtak, de a legtöbben néhány év után hazatértek. A férfiak zöme bányában dolgozott, ám nemcsak férfiak, gyakran fiatal lányok is szerencsét próbáltak. Volt aki háromszor is megjárta Amerikát. Akik hazatértek, az összegyűjtött pénzből általában földet vásárol­tak88. A második világháború utáni deportálások ezt a falut elkerülték. Orosz­­országi kényszermunkára az ittenieket nem vitték. Ezt a helybéliek azzal magyarázzák, hogy a faluban működő malomban szük­ség volt minden munkaerőre. Csehországba sem deportáltak senkit, de a fiata­lok közül többen is elmentek munkát keresni. Néhányan ott is maradtak. A ma­gyarországi kitelepítés annyiban érintette a falut, hogy több családot is szántak erre a sorsra, akik kaptak úgynevezett fehér levelet, ám végül mindnyájan maradhattak89. Lelkészüknek viszont menni kellett, ekkor telepítették át Kalydy Miklós református lelkészt és családját. Előbb csak a szomszéd faluba, Ardóba, ahol az iskolában voltak elszállásolva. Kalydyékat teljesen váratlanul érte a ki­telepítés, éppen meszeltek, amikor megtudták, hogy menniük kell, 50 kg-os csomagot vihettek magukkal. Az ezt követő hetekben az egész falu, reformátu­sok, katolikusok egyformán, folyamatosan csempészték át részükre a szüksé­ges holmikat, ágyat, ágyneműt stb. A vendigiek napjainkban is tartják a kapcso­latot a családdal, s ha valaki meglátogatja őket, mindenkiről, az egész faluról érdeklődnek, nemcsak a reformátusokról. Ezt annak bizonyságául mesélik, hogy itt nincsenek vallási ellentétek. Az egyházi irattár tanúsága szerint ugyan olykor kisebb összetűzésekre sor került a katolikusok és reformátusok között, de min­dig sikerült megoldani a problémákat, azok soha nem fajultak el. Napjainkra gyakoriakká váltak a vallási értelemben vett vegyes házasságok, szinte már nincs is tiszta református vagy tiszta katolikus család a faluban. Vendigiben két templom van, a református II. József Türelmi Rendelete után, 1787-ben épült a régi harangláb helyén (Kováts 1942, II. 539). A katolikus templom 1815-ben épült. A vendigi katolikus közösség a második világháborút követő évekig az ardai anyaegyház filiáját alkotta, de a határok meghúzása vé­gett kényszerűségből ezen változtatni kellett, ma Újfaluhoz tartozik. 87 Bódvavendégiben 1941. július 27 - 1945. május 11-ig. írta Kalydy Miklós kiutasí­tott lelkipásztor. Kézirat a Sárospataki Kollégium Levéltárában. A kéziratot kijegyze­telte 1978. szeptemberében Balázs Bálint, akinek munkám során nyújtott segítsé­gét ezúton is köszönöm. 88 Adatközlők: Balázs Irén 1928., Szabóné Mázik Mária 1943., Balázs Bálint 1951. Balázs Bálint a szájhagyomány útján megismert eseményeket novellisztikus formá­ban feldolgozta, megírta. 89 Mi is közéjük tartoztunk, de elszöktünk. Két napig tartott, közben lefújták a kitele­pítést. Vagy hat ilyen család volt a faluban (Adatközlő: Szabóné Mázik Mária, sz. 1943). A Cséplő és Király család elment félelmében (Adatközlő: Balázs Irén, sz. 1928). 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom