Bodnár Mónika: Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században - Interethnica 1. (Komárom-Dunaszerdahely, 2002)
3. Települések szerinti áttekintés
Az 1991. évi népszámlálás adatai szerint a falu lakosságának vallási megoszlása a következőképpen alakult: 124 volt a római katolikusok, 101 a reformátusok, 4 az evangélikusok száma, 1 görög katolikust írtak össze, 5-en nem vallották magukat hívőnek, 6 esetben pedig a vallási hovatartozás nem volt megállapítható. Nemzetiségi összetételét tekintve az 1991. évi adatok szerint a 241 lakosból 236 vallotta magát magyarnak, 5 pedig szlováknak. Az 1993. évi adatok szerint 226 magyart, 1 szlovákot, 1 sziléziait és 2 cigányt említenek. Ezek az adatok közel állnak a valósághoz, ám mégsem fedik azt teljesen. A szlovákok számát illetően nincs eltérés, egy-két szlovák menyecskét tart számon a falu. Viszont a jelzettnél magasabb a cigányok aránya, egyes becslések szerint 26 fő. Mind rendesek, befogadta őket a falu. Vegyes házasságban élnek a magyarokkal, akik általában környékbeliek. Régen is éltek itt cigányok, a most itt élők is az ő leszármazottaik. 1946-ban az egyik cigány család félelmében elmenekült Magyarországra. A meglévő cigányösszeírások is bizonyítják, hogy a megelőző korokban is éltek Vendigiben cigányok. Az 1768. március 20-i összeírásban ugyan Vendigi nem szerepel, de egy másik 1768-as összeírás szerint Gasparus Kuru nevű mester élt a faluban. 1773-ban már két családot - Gasparus Sándor és Gasparus Nanu - írtak öszsze, mindketten mesterek voltak, de az utóbbi zenéléssel is foglalkozott. Az 1854. évi összeírásban négy családot említettek - Orgovány Zsiga (4 fő) éjjeli őr, lúd pásztor; Orgovány József (1 fő) féllábú katona; Orgovány Ferenc (2 fő) muzsikus; Samu Gábor (3 fő) aprólékos munkás - útlevele egyiknek sincs, és egyik sem kereskedik90. A református egyház számtartókönyvében is találunk rájuk utaló bejegyzéseket: 1818. október 14. Mikor a templom tetejét állítottuk, a klammerért az ide való czigánynak fizettem ... -12; 1819. október 23. Sándor czigánynak 21 spernát szögért fizettem91. Vendigiben napjainkban a lakosok száma alig haladja meg a kétszázat. Óvoda, iskola kb. húsz éve nincs a faluban, amióta egyesítették a vendigi, horváti és újfalusi intézményeket. Óvodába Újfaluba járnak, autóbusz szállítja őket. Iskolába szintén Újfaluba vagy Tornára utaznak. A mintegy húsz tanköteles gyerek közül kb. öten járnak szlovák iskolába, a többi magyarba. A faluban a magyar nyelvhasználat a jellemző minden családban. Vendigi elöregedő falu, sokáig nem volt lehetőség az építkezésre, ezért a fiatalok legtöbbje elköltözött Szepsibe vagy Tornára. Zsarnó Kisközség a történeti Torna, majd Abaúj-Torna vármegyében. 1920-38 között és 1945 után Csehszlovákiához csatolták. Napjainkban Szlovákiában a Kassa vidéki járásban található, szlovák neve Žarnov (Seresné 1983, 502; VSOS 3: 371). 90 Cigányösszeírások a kassai járási levéltárban, TŽ 1757-1848 jelzetű doboz. 91 Jegyző vagy számtartó könyv 1809-1866. Vendigi református egyházi irattár. 105
