Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Dokumentumok
Ilyen alkotó része szervezetünknek az országos pártnap is. A politikai pártok ilyen élete azonban fejlődést is jelent, nemcsak a politikai életben, de a párthoz tartozóak politikai képzettségében is. Rendesen az értelem növekedése hívja életre a mai párt fogalmát, és állíthatom, hogy a jelen esetben is ennek a következménye a mi pártnapunk. A politikai képzettség emelkedése az utóbbi évek iskolájában történt és bár nagyban és egészben sok hiányt mutat, mégis kétségtelen értéket jelent népünk körében a jobb tájékozottság és az álpróféták megismerése. A hiányt pótolni és a pártéletet fejleszteni: ez volt pártunk egyik főcélja és ez marad ezentúl is. Megengedem, hogy a párt organizmusának életben tartására a mi falunk népe nincs berendezkedve. A gazdát és földmívelőt a közönyösség jellemzi, vagy inkább az önállóság. Sok büszkeséghez hasonló magába zárkózottság, mint az olyan emberé, aki naphosszat el van isten szabad ege alatt a lovával és a pacsirta dalával. Minden földművelő ember egy-egy érdekes, de külön-külön egyede az emberi társadalomnak és nehezen kapható még a saját ügyeinek a megbeszélésére is, ha összejövetelről van szó. Ezzel a nehézséggel számolni kell, le kell küzdeni és ennek a módja csak egy: nevelni, tanítani! És mivel erre a falu mai fiatalsága nagyon nagy hajlandósággal bír, az ifjúságot kell felkarolni és beleszoktatni a politikai gondolkozásba azzal, hogy értelmiségét növeljük, tehát kulturális munkát végezünk közötte. Mi hisszük, hogy jó szolgálatot teljesítünk vele az emberek egészének. Ezek a célok vezettek akkor is, amikor pártunk életében nagy fontosságú program-alkotási munkát kezdeményeztem és vezettem, 1920 augusztusában. A pártprogram kiemelése a politikai szempontból nívótlan puszta osztályérdek védelemből és kiterjesztése a magasabb politikai kérdésekre volt a cél. Úgy hiszem, ez a munka sikerrel járt, tökéletesítését a mai pártnaptól és az ez után következőktől várom. Képviselővé választásom utáni időben, 1920. május 12-re az összes magyar képviselőket és szenátorokat értekezletre kértem, ahol tett javaslatom képezte alapját annak az államjogi természetű nyilatkozatnak, melyet a képviselőház első ülései egyikén dr. Körmendy Ékes Lajos képviselőtársam mindnyájunk nevében tett. E nyilatkozat részletes kidolgozásában, a katonai diktatúra néhány buzgó végrehajtó szerve miatt részt nem vehettem, e nyilatkozat elhangzáskor azonban június 2-án már jelen voltam. A képviselőházban négy ízben szólaltam fel. 1920. november 24-én a költségvetés tárgyalásakor folyt általános vitában, trianoni békének budapesti ratifikálásáról is megemlékezve. 1921. március 1-én a krompachi zavargások kérdésében, végül 1921. november 17- én a Károly-puccs és az ahhoz kapcsolódó politikai eseményekről. Képviselőházi működésemhez tartozik a 35 interpelláció. A fontosabbak: a propagacna kancellária, a mezőgazdák állami védelme, a fehér pénz beváltása, a kékpénz beváltása, a vallás szabad gyakorlata és a nemzeti színek viselete, a vármegyei tisztviselők átvétele, az elbocsátott tisztviselők elköltözése, az oroszországi magyar nemzetiségű túszok, a besorozott és a mozgósításkor bevont lovak megtérítése stb. Ezen kívül számtalan hivatalos kérdést intéztem a miniszterekhez. 1920. december hó 10-én a köztársaság elnöke az összes képviselőházi klubok elnökeit politikai teára hívta meg. A keresztény szocialista képviselőkkel egyesült parlamenti 59
