Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Névmagyarázatok
édesapja 19 éves korában ismerte el törvényes örökösének. Középiskoláit Pozsonyban és Késmárkon végezte, Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Gömör megyében, Bején telepedett le, és a birtokán gazdálkodott. Politikai pályafutását a Függetlenségi Pártban kezdte. A Gömör-Nógrádi Gazdasági Egyesület elnökévé választották, az államfordulat után erre a szervezetre támaszkodva indította el a kisgazdapárt szervezését. Az időszak egyik legtehetségesebb csehszlovákiai magyar politikusa. 1920 áprilisában nemzetgyűlési képviselővé választották, ugyanebben az évben, májusban a kisgazda párt elnöke lett. 1925-ben megszervezi az MNP-t, ugyanebben az évben újra nemzetgyűlési képviselővé választják. 1926-ban megpróbált a német pártokkal egységes klubba tömörülve kormánytámogató politikát folytatni, pártja azonban a kormányba nem lépett be. 1929-ben és 1935-ben ismét képviselővé választották. Nevéhez fűződik egy irodalmi szervezkedési kísérlet: 1930-1931-ben három alkalommal a liptószentiváni kúriáján tanácskoztak a csehszlovákiai magyar írók. 1938-ban behívták a magyar parlamentbe. Sziklay Ferenc (1883-1943) kultúraszervező, publicista. Aranyidán született, az egyetemet Kolozsvárott fejezte be 1909-ben. Ezután több középiskolában tanított, 1913-tól Kassán élt. Az államfordulat után elbocsátották tanári állásából. 1919-1921 között a kassai Esti Újság szerkesztője. 1922-től a Szövetkezett Ellenzéki Pártok kulturális referense. Az ő nevéhez fűződik egyebek között a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, a Szlovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület és a Dalos Szövetség megszervezése. Az időszak legjelentősebb magyar kultúraszervezője. 1938-1943 között a kassai tankerület főigazgatója volt. Szilárd Marcel az EMP pozsonyi jogvédő irodájának vezetője 1936-ban. Szilassy Béla (1881-1962) földbirtokos, politikus. Budapesten születettjogi tanulmányait Budapesten és Kolozsvárott végezte. Az államfordulat után Losoncon élt, és a kezdetektől bekapcsolódott a kisgazdapárt szervezésébe. 1920 decemberében a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnökévé választották. Az 1925-ben a kisgazdapárt és a jogpárt egyesüléséből létrejött MNP egyik alelnöke lett. 1929-ben szenátorrá választották. Kezdeményező szerepe volt az Egyesült Magyar Párt létrehozásában. 1937-től újra szenátor. 1938-ban behívták a magyar parlamentbe, és a felvidéki minisztérium államtitkára lett. 1944 végén Németországba, majd az Egyesült Államokba távozott, itt hunyt el. Szkalos Emil (1877-1932) evangélikus lelkész, lapszerkesztő. Rozsnyón volt lelkész, több helyi lapban publikált. A kisgazdapárt köréhez tartozott. Szoyka Pál rimaszombati kereskedő. Szüllő Géza (1872-1957) Budapesten született és szerzett ügyvédi diplomát. Fiatalon, már 1901-ben a budapesti parlament képviselőjévé választották, amelynek egészen a forradalom kitöréséig tagja volt a néppárt színeiben. Ekkor visszavonult Pozsony megyei birtokára, és részt vett a csehszlovákiai magyarság politikai életének elindításában. 1920-tól gyakorlatilag külföldön tevékenykedett, a magyar kisebbségi jogok védelméhez igyekezett külföldi támogatást szerezni. 1925-ben hazatért Csehszlovákiába, és az Országos Keresztényszocialista Párt elnökévé s ugyanabban az évben nemzetgyűlési képviselővé választották. Elnöki posztjáról 1932-ben lemondott, de egészen a bécsi döntésig a prágai parlamentben tevékenykedett. A korszak egyik legtehetségesebb csehszlovákiai magyar politikusa. A bécsi döntés után a magyar felsőház tagja lett. 203
