Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Magyar Kisgazda Földmíves és Kisiparos Párt és a Magyar Nemzeti Párt történetéhez 1920-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 7. (Somorja, 2017)
Névmagyarázatok
Tarján (Weisz) Ödön (1882-1946) losonci gyáros, politikus, a Magyar Jogpárt egyik alapítója, amely a liberális városi zsidóságot tömörítette. Pártja 1925-ben egyesült a kisgazdapárttal, megalakítva ezzel az MNP-t. Jelentős szerepet játszott a párt pénzügyeinek irányításában és a PMH szindikátusában. A pártban tömörült felvidéki magyar zsidóság egyik legtekintélyesebb képviselője. A harmincas évek elején Magyarországra költözött és visszavonult a közélettől. Budapesten hunyt el. Telek A. Sándor (1880-1942) költő, publicista, politikus. Füleken született, szegény iparoscsaládban, asztalosnak tanult, autodidakta költő, újságíró lett. A két világháború között Rimaszombatban létrehozta a Qömöri Egyetértés című lapot. Az MNP rimaszombati alapszervezetének elnöke, a Szlovenszkói Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának tagja. Ternyei László publicista, a Prágában megjelenő Hitel című lap és a PMH szerkesztője. Tomaschekek László az OKP országos pártvezetőségének tagja, az EMP pártvezetőségi és Végrehajtó bizottági tagja 1936-ban. Tornallyay Zoltán (1882-?) földbirtokos, politikus. Tornaiján született, a két világháború között itt gazdálkodott. Irredenta tevékenység miatt a csehszlovák hatóságok 1921 októberében internálták. Az MNP pártvezetőségi tagja. Tost Barna (1876-1951) katolikus pap, publicista, politikus. Zborón született. Középiskoláit Kassán, a teológiát Budapesten végezte. A háború előtt Kassán tevékenykedett mint Fischer-Colbrie kassai püspök titkára, majd 1918 januárjától Kassa város plébánosa lett. Az államfordulat után a keresztényszocialista párt egyik megszervezője. A községi választásokon városi képviselővé választották, 1927-1932 között a város helyettes polgármestere. 1939-ben a magyar parlament felsőházának tagjává nevezték ki. 1946-ban kiutasították Csehszlovákiából. Tost László (1875-1945) politikus, publicista. Zborón született. Középiskoláit, a gazdasági akadémiát és a jogakadémiát Kassán végezte. 1918 előtt a megyei közigazgatásban dolgozott. Az államfordulat után részt vett a keresztényszocialista párt szervezésében, 1928-1933 között a párt főpénztárosa volt. 1933-1938 között Kassa helyettes polgármestere volt. A bécsi döntés után Kassa polgármesterévé nevezték ki, 1939 júniusában saját kérelmére nyugdíjba vonult. 1939 júniusában behívták a magyar parlamentbe. 1945-ben a nyilasok kivégezték. Törköly József (1878-1938) ügyvéd, politikus. Rimaszombatban született. A középiskoláit szülővárosában, a jogi tanulmányait Budapesten végezte. Ezután Rimaszombatban folytatott ügyvédi tevékenységet. Az államfordulat előtt Szent-lvány Józseffel együtt a Függetlenségi 48-as Pártnak volt a tagja. Az államfordulat után részt vett a kisgazdapárt megszervezésében. A kisgazdapártból alakult MNP elnökévé választották 1925-ben, ugyanebben az évben szenátor lett a prágai nemzetgyűlésben. 1929-től képviselő, majd 1935-ben újra szenátor. 1937-ben egészségi okokból lemondott mandátumáról. Tuka Béla (Tuka, Vojtech) (1880-1946) jogász, politikus. A Selmecbánya melletti Hegybányán született szlovák családban, de kezdettől magyar nevelést kapott. Jogi tanulmányokat végzett, majd az államrendőrség bűnügyi osztályán dolgozott. Előbb a pécsi jogakadémián, majd 1914-től a pozsonyi egyetemen a nemzetközi jog tanára. A hatalomváltás után 1921-ben a pozsonyi egyetemet Pécsre költöztetik, ő azonban Csehszlovákiában marad. A kezdetektől részt vett a titkos magyar katonai szervezkedésekben és a magyar politikai pártok megalakításában. A magyar kormány 204
