Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
lat tárgyává tenni. Meg vagyok győződve, hogy a szlovák kormányt és a pénzügyminiszter urat a legjobb szándék és a legnagyobb realitás vezette a költségvetés összeállításánál. Itt ellenben csak egyet szabadjon nekem megjegyezni: a magyarság a szlovák parlamentben az én személyemen keresztül van képviselve. Mélyen tisztelt Képviselőház! A költségvetés bizottságában a magyarságnak helye nincsen. Én azt kérdem, nem-e volna lehetséges, nem-e volna célravezetőbb az, hogy mielőtt az állami költségvetést összeállítják - mielőtt, mondjuk, a kultuszminisztérium költségvetését összeállítják -, a magyarság képviselőit egyszerűen megkérdezzék (Hlas: Našich sa pýtajú v Maďarsku?), hogy, kérem, milyen reális kívánságai vannak önöknek, vagy milyenek nincsenek. (Vrava. Hlasy: To len tu! Máte toho dosť!) Mélyen tisztelt Képviselőház! Sokkal megkönnyítené ez a helyzetet és én a magam részéről, kérem, csak azt nehezményezem, hogy akkor, amikor éppen azon együttmunkálkodás érdekében, amelyért dolgozni akarok, kívánják, hogy a költségvetést megszavazzam, mikor én tulajdonképpen nem látom, hogy abban milyen mértékben és hogyan részesülünk mi. Mélyen tisztelt Képviselőház! Kérem, csak szabadjon, hogy egész röviden rámutassak arra, amit mint pozitív hiányt észlelek itten, és amit nem is annyira politikai, mint sokkal inkább kulturális vonatkozásban észlelek. Örülök, hogy itt van az iskolaügyi miniszter úr, mert az ő tárcájához tartozik, és kérném, hiszen megméltóztatik látni, ahogy itt előadom, olyan nagyon kicsiny lappáliákról van szó, hogy egyszerű tollvonással lehetne egyik-másik kérdésen segíteni. (Vrava, hluk. Hlas: Čo vy našim, to mi Vaším!) Mélyen tisztelt Képviselőház! A 308/1940 számú népiskolai törvényhez mostanában jelennek meg a végrehajtási utasítások. Ezeknek az egyike az úgynevezett „personálna komisia”, a személyi bizottság felállításáról szól. Az új törvény értelmében ezentúl a megüresedett tanítói állások betöltését, nem mint eddig az iskolaszék, hanem a nevezett személyi bizottság végzi. Ennek tagjait a minisztérium nevezte ki, és meg kell állapítanunk, hogy egy magyar sincs közöttük. Tekintettel arra, hogy a magyar népiskolák helyzete amúgy is nehéz, a speciális viszonyokat természetszerűleg mi jobban ismerjük, s ezért kérnők, hogyha legalább egy magyar tagja volna ennek a bizottságnak. Hasonlóképpen megjelent most az úgynevezett „školský výborok" (iskolai tanácsok) felállításáról szóló végrehajtási rendelet. Mivel van több olyan magyar népiskolánk, melyek egy szlovák törzsintézet párhuzamos iskolái, illetve osztályai, kérjük, hogy ezek számára is gondoskodjék megfelelő képviseletről a minisztérium ezen iskolai tanácsok keretén belül. A tanítási segédeszközökről annyit volnék bátor megjegyezni, hogy nekünk az iskolai segédeszközök, térképek, képek, szemléltetési eszközök beszerzésére vonatkozó panaszaink vannak. Már több ízben kértük, hogy a magyar iskolák felszerelésére ugyanolyan gond fordíttassék, mint a többi iskolára, s ez alkalommal megismételjük ezt a kérést. Például a magyar gimnáziumnak nagyon hiányos a szertári és laboratóriumi felszerelése, eltekintve attól, hogy nincs megfelelő helyiség sem az elhelyezésükre és a szekrények legnagyobb része az amúgy is szűk folyosón áll. Megjegyzendő, hogy a szertári anyag nagy részét: kőzeteket, kitömött állatokat, preparátumokat, sőt fizikai és vegytani eszközöket a magyar társadalom adta össze. Meg kell említenem még azt is, hogy amikor az új népiskolai törvény értelmében átszervezik az iskolákat s ennek folytán a személyi kiadásokat mindenféle jellegű iskolánál az állam, a dologiakat pedig a község fedezi, előfordulnak olyan esetek, hogy az iskola költségvetését a kormánybiztosok határozzák meg önkényesen, például a püspöki 10 tanerős r. k. iskola 83.000 Ks költségvetését a kormánybiztos - jóllehet, mint iskolaszéki tag elfo185