Simon Attila (szerk.): Esterházy János és a szlovenszkói Magyar Párt. Iratok a szlovákiai magyarok történetéhez (1938-1945) - Fontes Historiae Hungarorum 6. (Somorja, 2014)
Simon Attila: A Magyar Párt és Esterházy János 1938 és 1945 között (rövid áttekintés)
SIMON ATTILA A MAGYAR PART ES ESTERHAZY JÁNOS 1938 ÉS 1945 KÖZÖTT (RÖVID ÁTTEKINTÉS) A Szlovák Köztársaság (1939-1945) időszakában működő Magyar Párt (MP) története nem csupán a szlovákiai magyar kisebbség sajátosságait, de a korabeli szlovákiai és tágabb értelemben vett közép-európai fejlődés hatásait is magán viseli. Bár a párt, mint azt az alapszabálya is rögzítette, az első Csehszlovák Köztársaságban működő Egyesült Magyar Párt (EMP) örökösének tekintette magát, s tevékenysége de facto sem Szlovákia autonómiájának a kihirdetése, sem az első bécsi döntés után nem szakadt meg, a szlovák kormány a magyar politikai erő működését mintegy két évre felfüggesztette,9 s a belügyminisztérium hivatalosan csupán 1941. november 6-án regisztrálta a politikai pártok jegyzékében.10 Szervezeti életét és politikai tevékenységét azonban továbbra is oly mértékben korlátozta, ami szinte formálissá tette a párt létezését. A Magyar Párt a belső és külső tényezőket is figyelembe véve sajátos organizáció volt, hiszen miközben még magában hordozta az első Csehszlovák Köztársaság demokráciájának örökségét, 1938 októberét követően Szlovákia autoriter rendszeréhez is hozzáidomult. A működés folyamatossága ellenére 1938 ősze mindenképp fontos cezúra volt a párt belső életében, hiszen míg korábban egy parlamentáris demokráciában élő több százezres létszámú közösség képviselője volt, a totalitárius államot építő Szlovákiában hivatalosan csupán 67 ezer főnyi magyarság élt.11 A párt választóbázisa azonban nemcsak összezsugorodott, hanem át is alakult, ami nem maradhatott nyom nélkül a politikai érdekképviselet milyenségén sem. Az 1936-os egyesülés után az Egyesült Magyar Pártban nagyjából azonos befolyással bírtak a két elődpárt, az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) és a Magyar Nemzeti Párt (MNP) vezető személyiségei. Az első bécsi döntés után viszont jórészt azok a települések maradtak Szlovákiában, ahol elsősorban a katolikus lakosságot és a munkásságot is eredményesen megszólító OKP-nek volt erős a választóbázisa. Ez megmutatkozott az 1938 novemberében újjászervezett Magyar Pártvezetésében is, hiszen a párt élére az OKP-ből jövő Esterházy János került, a mellé kinevezett 5 tagú direktóriumból (Aixinger László, Cottely János, Kontsek György, Neumann Tibor, Florián János) és az ezt is magába foglaló 20 tagú pártvezetésből szinte mindenki a volt OKP tagjai közül került ki, s 9 Hetényi: (Zjednotená) i. m. 75. 10 Uo. 267. 11 Uo. 27. 17
