Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
delet alapján, „nevezett súlyosan vétett a Csehszlovák Köztársaság és népi demokratikus rendszere ellen, amiért a népbíróság el is ítélte” indoklással. Ez történt a) Galambos Béla sárói (Šarovce) lakos esetében, akinek csak háza van. Nevezett ellen volt eljárás folyamatban a népbíróság előtt, azonban a népbíróság felmentette. Nevezett megszerezte a csehszlovák állampolgárságot a 245/1948 Sb sz. törvény alapján. 5. ) A Nyitrai (Nitra) Járási Nemzeti Tanács 25402/1948 szám alatt adott ki 1950. március 22-én vagyonelkobzási határozatot a 108/1945 sz. elnöki rendelet alapján, „mert nevezett mint a Csehszlovák Köztársaság ellen vétő személy szerepel a 245/1948 sz. törvény I. § 3. bek. alapján összeállított névjegyzéken.” Ez megtörtént: a) Remes Vince nyitrai, Üregi út 19. sz. alatti lakos esetében. Nevezett hadirokkant, régebben taxisofőr volt, jelenleg hadisegélyből él. Nevezettnek Nyitrán 2 szobából álló háza van. Volt feleségének 11/2 hold szőlője, amit azonban a nyitrai konfiskációs bizottság még 1946-ban 72/1946 sz. végzésével elkobzott és amit most Kmet’o József használ. Nevezettnek reszlovakizációs alapon van csehszlovák állampolgársága. Nevezettet a népbíróság Tl'ud 551/1946 sz. ítéletével a 33/45 sz. SNR-rendelet 5. § alapján ítélte el, mert „1937 óta a nyitrai magyar pártnak a tagja volt és mint önkéntes tag támogatta a pártot tagsági díj fizetésével”. 6. ) A Nagymegyeri (Čalovo) Járási Nemzeti Tanács 562-21/9-1949 sz. alatt 1950. március 30-án határozatokat adott ki, amelyekkel elkobzott minden ingó ás ingatlan vagyont a 108/45 sz. elnöki rendelet alapján. A határozat indoklása: „az ingatlan tulajdonosa magyar nemzetiségű személy, aki tevékenységet fejtett ki a köztársaság önállósága és demokratikus államformája ellen, ellenségesen viseltetett a szlovák és a cseh néppel szemben és támogatta a magyar és a német megszállókat.” Az ismeretes esetek a következők: a) Öllös László apácaszakállasi lakosnak 16 kát. hold földje és háza van. A népbíróság nem ítélte el, állampolgárságot azonban nem szerzett, mert szerepel a Belügyminisztérium által a 245/1948 sz. törvény alapján összeállított névjegyzéken. b/ Ábrahám Kornél ref. lelkész apácaszakállasi lakosnak 4 hold ingatlana volt, azonban már ezt is átengedte két évvel ezelőtt testvéreinek, akik ezen gazdálkodnak. Népbíróság előtt nem volt, csehszlovák állampolgárságot szerzett annak ellenére, hogy szerepelt a Belügyminisztérium által összeállított névjegyzéken, mert utólag erről törölték. c) Öllös Dénes apácaszakállasi lakosnak 18 1/2 hold ingatlana van. Népbíróság előtt nem volt, csehszlovák állampolgársága nincsen, mert szerepel a belügyminiszteri névjegyzéken. d) Végh István apácaszakállasi lakosnak 20 hold ingatlana van, 74 éves és ingatlanait már természetben felosztotta három gyermeke között. A népbíróság felmentette, de csehszlovák állampolgárságot nem szerzett, mert szerepel a belügyminiszteri névjegyzéken. e) Kiss Sándor ekecsi lakos felesége tulajdonát képező 21 kát. holdon gazdálkodik. Nevezett 1944-ben a nyilasok idejében 3 hétig letartóztatásban volt. A népbíróság az 5. § alapján politikai jogvesztésre ítélte, mert 1938-ban fogadta a magyar csapatokat. Csehszlovák állampolgárságot nem szerzett, mert szerepel a belügyminiszteri névjegyzéken. 334
