Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Popély Árpád: A prágai és a magyar külképviselet és a csehszlovákiai magyarság (1948 - 1956)
3. A korábbi politikai elvek feladása és a kisebbségi kérdés alárendelése a kétoldalú kapcsolatoknak Az 1950. január 6-i párthatározat és a szlovák burzsoá nacionalisták félreállítása a magyar diplomáciát nem csak megnyugtatta, hanem a Csehszlovákiával kapcsolatos politikája korábbi elveinek feladására is késztette. A magyar kommunista párt- és állami vezetés, amely 1948 folyamán és 1949 első hónapjaiban még több alkalommal szót emelt a szlovákiai magyarság érdekében, a kényes kérdéseket, mint amilyen a magyar kisebbség helyzete is volt, a csehszlovák-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 1949. április 16-i aláírása234 után kezdte alárendelni a kétoldalú kapcsolatoknak. 1949 őszén ugyan még fellépett az újabb kitelepítési terv ellen, 1950 tavaszától azonban ez az irányváltás felgyorsult. Ettől kezdődően a diplomáciai iratokban már nem találjuk nyomát, hogy a magyar diplomácia bármilyen ügyben hallatta volna a hangját a magyar kisebbség érdekében. A csehszlovák-magyar kulturális egyezmény előkészítése és aláírása A magyarországi magatartás módosulása leginkább a csehszlovák-magyar kulturális egyezmény magyar visszakozással végződő előkészítésével illusztrálható. Az egyezmény megkötését, amire egyébként a barátsági szerződés is kötelezte a két országot, elsősorban a magyar fél szorgalmazta. A magyar diplomácia eredendően olyan kulturális egyezményben gondolkozott, amely a csehszlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság számára egyaránt széles körű kisebbségi jogokat biztosított volna. Az egyezmény első, a Külügyminisztérium által még 1949 júniusában kidolgozott magyar tervezete ráadásul nem csak a nemzetiségek különböző kulturális és tudományos intézményeinek kölcsönös támogatását irányozta elő, beleértve ebbe a kisebbségi iskoláknak a szülők kívánsága szerinti biztosítását, hanem a kisebbségellenes jogszabályok és intézkedések hatályon kívül helyezését és jóvátételét is.235 A kisebbségellenes jogszabályokra vonatkozó kitétel ugyan hamarosan a magyar tervezetből is kikerült, a csehszlovák fél azonban az iskolaügyet is olyan kényes kérdésnek tekintette, amelyet nem kívánt egyezménybe foglalni. Minderre Szkladán Ágoston prágai követ 1949 augusztusától kezdődően több alkalommal is felhívta Budapest figyelmét, jelezve, hogy csehszlovák részről az egyezményt csak keretnek szánják, amely a magyar kisebbség iskolaügyét sem tárgyalná, mivelhogy azt belügynek tekintik.236 A magyar Külügyminisztérium a Prágából érkező jelentések hatására 1949. október közepén arra az elhatározásra jutott, hogy a kulturális egyezménytervezetében magyar részről felvetik ugyan az iskola234 A barátsági egyezmény megszületésének körülményeire és aláírására lásd Čierna-Lantayová, Dagmar: Podoby česko-slovensko-maďarského vzťahu 1938 - 1949. Bratislava, Veda, 1992, 161-170. p. 235 MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 66. d., sz. n./1949. 236 MOL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d., 9145/1949. Magyar-csehszlovák kulturális egyezmény; MOL, KÜM-TÜK, Csehszlovákia, 52. d., 9968/1949. Bemutatkozó látogatás Nejedlý Zdenék iskola-, tudomány-és művészetügyi miniszternél; MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d., 749/1949. A magyar-csehszlovák kulturális egyezmény ügye; MÓL, KÜM-admin., Csehszlovákia, 42. d., 10968/1949. Magyar-csehszlovák kulturális egyezmény. (A kulturális egyezménnyel kapcsolatos csehszlovák elképzelésekre lásd Čierna-Lantayová, Dagmar: i. m. 177-178. p.) 63
