Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

Megszilárdult a fegyelem, a munkások - a magyarországi események láttán - még fokozottabb mértékben dolgoztak a termelési tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért. A Csehszlovák Kommunista Párt egységes maradt és melléje sorakoztak a Népfrontba823 tömörült többi pártok - Szocialista Párt, Néppárt - valamint a szakszervezetek. Egységre törekvésüket ezek a pártok és a szakszervezetek kifejezésre juttatták abban is, hogy összehívták központi vezetőségüket és aktívákat tartottak, ahol sajnálatukat fejezték ki a magyarországi események fölött és egységre szólították fel a tagságot. A sajtó e törekvések szolgálatában sikeres kampányt vezetett.

A magyar forradalom kitörésének másnapján, október 24-én még nincs hír az eseményekről. A Rudé právo azonban már vezércikkben hívja fel az ország minden dolgozóját az egységre, beszél a csehszlovák-szovjet megbonthatatlan barátságról és kihangsúlyozza, hogy Csehszlovákiának megvannak a maga belső sajátosságai. „A mi helyzetünkből, a mi kérdéseinkből és problémáinkból kell kiindulnunk és nem a másokéból.” - hangzik a vezércikkben. „Amikora nép érdekeit tartjuk szem előtt tetteinkben, akkor arra is ügyelünk, hogy hogyan válik az hasznára a közös szocialista érdeknek, szövetséges kötelezettségeinknek, a dolgozók nemzetközi szolidaritása elveinek... És ilyen szemmel nézünk arra is, ami körülöttünk történik.” - fejezi be vezércikkét a Rudé právo.824

Az első magyarországi híreket a ČTK útján közli a sajtó. Valamennyi hír „Komoly események Magyarországon” címmel, „Ellenforradalmi elemek véres harcot szítottak” alcímmel jelenik még. Az első hírek egyhangúan ellenforradalmi tevékenységnek minősítették a magyar eseményeket, teljes egészében olyan harcnak, amely a rendszer megdöntésére irányul. A Rudé právo vezércikkei továbbra is éberségre, egységre szólító, politikai jellegűek, ami a címükből is kitűnik: október 25: Határozottan és biztonsággal; október 26: Az egész ország a párt vezetése alatt egy sorban áll; október 27: A legszilárdabb barátság; október 28: Helyes út-címmel jelennek meg vezércikkek.825 A további hírek is a ČTK forrásaiból jelennek meg. A lapok - főleg a Práce - hírt adnak a különböző gyárak, üzemek, intézmények munkásgyűléseiről, ahol a csehszlovákok elítélik a magyar terrorcselekményeket és az ország összes dolgozóit egységre hívják fel.826 (Az első ČTK-hľr szövege mellékelve.)

A magyarországi eseményeket tartalmazó hírekkel egy időben a lapokban megjelennek a kommentárok is. Ezek elsősorban tanulságot vontak le a magyar eseményekből és ezeket kimondottan ellenforradalomnak ítélték, ahol kizárólag a nép ellenségei harcolnak a dolgozó nép ellen és a nép jogos követeléseiről nem beszéltek. Kommentárokat elsősorban a Rudé právo, Obrana lidu, a vidéki pártlapok és elvétve a Práce, a Mladá fronta közöl. A Svobodné slovo, Lidová demokracie című szocialista, illetve néppárti lap nem fűz kommentárokat számaiban a ČTK alapján leközölt magyar hírekhez. A kommentárok mellett a lapok a szovjet Pravda magyar vonatkozású cikkeiből is közölnek (pl. Obrana lidu okt. 29-i száma [a] „Megdőlt a magyarországi népellenes szövetkezés" című Pravda cikket közli).

823 Helyesen: Nemzeti Frontba

824 Az idézet a Rudé právo 1956. október 25-i számának Rozhodné a s jistotou (Határozottan és biztonsággal) c. vezércikkéből való.

825 A vezércikkek címei cseh eredetiben: Rozhodné a s jistotou, Celá zeme stojí v jednom šiku pod vedením strany, Prátelství nejpevnéjšľ, Správná cesta.

826 Lásd pi. a Práce 1956. október 26-i számának Čs. lid solidárni s maďarskými pracujícími v jejich boji na obranu socialismu (A csehszlovák nép szolidáris a magyar dolgozókkal a szocializmus védelméért folytatott harcukban) c. írását.

534