Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
178 Prága, 1956. november 22. Gábor József nagykövet összefoglaló jelentése az 1956. október 23. utáni időszak magyarországi eseményeinek csehszlovákiai sajtóvisszhangjáról. SZIGORÚAN TITKOS Prága, 1956. november 22. 119/4/szig.titk.l956.-G. Tárgy: Összefoglaló az 1956. okt. 23 - nov. 22-ig terjedő időszak magyar eseményeinek sajtóvisszhangjáról. Előadó: Dróth Józsefné Melléklet: kommentárok, írók, költők írásai, nov. 5-i rendkívüli kiadások.822 Készült 3 péld.-ban 2 péld. Központnak 1 ” nagykövets. Jelentési időszakban a csehszlovák sajtó összes magyar vonatkozású híreiben, kommentárjaiban és egyéb cikkeiben híven tükrözte a csehszlovák kormány és a pártnak az ország bel- és külpolitikájának megszilárdítására irányuló törekvését. A magyarországi események ismeretében az ország vezetői tisztában voltak az események következtében beállható esetleges rendellenességek következményeivel és minden erejükkel azon voltak, hogy az országban megtartsák a rendet, megőrizzék a dolgozók és a párt egységét, megszilárdítsák a fegyelmet, biztosítsák a termelés zavartalanságát, megerősítsék a határvédelmet és mindenféle káros nyugati befolyástól mentesítsék a dolgozókat. Ez részben a gyakorlati intézkedésekkel jutott kifejezésre (határvédelem megerősítése, a nyugatról befurakodott kémbandák, kémszövetkezések leleplezése és letartóztatása), részben pedig azzal, hogy a sajtón, rádión keresztül a magyar eseményeket ennek a politikának megfelelően ismertették. Az eseményekkel kapcsolatban különösen a Nagy Imre-kormány idején annak egyes intézkedéseit kiemelték vagy elhallgatták aszerint, hogy az megfelelt-e az ország teljes rendjére irányuló bel- és külpolitikának, vagy sem. A magyarországi harcok kitörésének első napjaiban, lehetséges azért, hogy megakadályozzák az esetleges zavargásokat, amelyeknek előjelei Szlovákia egyes helyein is megmutatkoztak, a magyar eseményeket fehér terrorcselekményeknek minősítették és elhallgatták azt a tényt, hogy a nép október 23-án Budapesten jogos követelésekkel tüntetett az utcán. A lapok ekkor a szovjet álláspontot tükrözték, amit igazol az is, hogy számos, szovjet lapokból átvett cikket közöltek, amelyekben a magyar eseményeket ellenséges fasiszta elemek terrorcselekményeinek minősítik. Ugyanakkor a csehszlovákok első perctől kezdve szolidaritást vállaltak a dolgozó magyar néppel és a sovinizmus árnyalata nélkül beszéltek a két ország dolgozó népeinek barátságáról, a baráti viszony jövőbeni megerősítéséről. A Kádár-kormányt megalakulása első pillanatától elismerték és messzemenő támogatást biztosítottak részére. A csehszlovák kormány törekvései pozitív talajra találtak a dolgozók körében. A rend nem bomlott meg. 822 A jelzett mellékletek nem találhatók az irat mellett. 533