Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
170 Pozsony, 1955. október 15. Mányik Pál főkonzul jelentése a szlovákiai magyar színjátszás, valamint a népi tánc- és énekmozgalom különböző kérdéseiről. Szigorúan titkos! Bratislava, 1955. október 15. Készült: 5 pld.-ban Tárgy: A szlovákiai magyarság művelődési problémáiról. 3 pld. Központnak, 1 ” Nagykövetségnek, 1 ” Főkonzulátuson. Sz: 10/7/szig.titk.55 A szlovákiai magvar színjátszás ápolása elsősorban a komáromi Magyar Területi Színház feladata. Ha figyelembe vesszük, hogy pl. szeptember hónapban a színház az „Aranyember’’ előadásával 15 falut és községet keresett fel, a „Nem magánügy” című darabot pedig 7 községben mutatták be, megállapíthatjuk, hogy a vidéki magyar lakosság kulturális színvonalának emeléséről a színjátszás vonalán gondoskodás történik. Ismeretes ugyanakkor az a panasz, hogy Pozsonyban és Kassán - ahol nagyszámú magyar érdeklődőt vonzana a magyar színjátszás - a komáromi színház ritkán szerepel. (140 /szig.titk. számú jelentés.)802 A másik társulat, amely a magyar lakosság színházi érdeklődését szolgálja: az Állami Faluszínház magyar együttese. Jelentettem már, hogy az együttes immár ötödik éve nem siker nélkül népszerűsíti a magyar színházi irodalmat a szlovákiai falvakban és komoly nevelőmunkát végez. Nem tudok arról, hogy az ötéves évfordulóról meg fognak-e emlékezni. Egyes elképzelések szerint az együttes be fog olvadni a komáromi Magyar Területi Színházba. Szó van erről a Kulturný život október 8-i számában is.803 A magyar lakosság igényeiről a színpadi művek iránt a fenti két hivatásos együttesen kívül a CSEMADOK számos helyi színjátszó csoportja gondoskodik. Hogy ezen a téren komoly hiányosságok vannak, mutatja Egri Viktor államdíjas írónak a Fáklya októberi számában megjelent egyik cikke.804 Egri Viktor igyekszik meggyőzni az itteni magyarságot arról, hogy a könnyű és kispolgári igényeknek megfelelő operettek, az olcsó és színvonaltalan népszínművek helyett tartalmas, nevelőcélzatú darabokat tanuljanak be. Indokoltan veti fel ezt a kérdést a CSEMADOK kultúrpolitikai folyóiratában, hiszen az elmúlt hetekben is a szlovákiai magyarság öntevékeny színjátszó együttesei az operettek és színművek özönével léptek fel. A „Gül Babát” Füleken és Komáromban, a „Mágnás Miskát” Érsekújvárott, a „Csárdáskirálynőt” Léván adták elő osztatlan sikerrel. A „Dankó Pista” nagymegyeri, a „Boci boci tarka” galántai, az „Állami áruház” nagykaposi előadásai is arra mutatnak, hogy az itteni magyar műkedvelő színjátszók csaknem kivétel nélkül könnyű szórakoztatás céljával lépnek fel. Egri is csak néhány példát tud arra, amikor az együttesek klasszikus vagy mai nevelőtémájú magyar műveket adtak 802 Lásd a 169. sz. dokumentumot. 803 Az utalás a Kultúrny život K návrhu na reorganizáciu Dedinského divadla (A Faluszľnház átszervezésének javaslatához) c. írására vonatkozik. 804 Egri Viktor Színjátszó mozgalmunk küldetéséről és feladatairól c. írásáról van szó. 518
