Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
zetgazdaság szükségletei alapján magállapított irányszámok szerint történik. A középiskolák (másodfokú iskola, megfelel a polgári iskolának) utolsó évfolyamának egész évi munkája középpontjában az ún. záróvizsgára való előkészület áll. A záróvizsga maga egyrészt képet ad a tanulók tudásáról és képességeiről, másrészt ott történik a végleges döntés arról, hogy a tanuló folytassa-e a tanulást, vagy menjen termelőmunkára. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal kiértékelte az ez évi záróvizsgák eredményeit és megállapította, hogy általában megjavult a másodfokú iskolák színvonala, növekedett a vizsgázók öntudata és tárgyi tudása is. Ebben legnagyobb érdeme a Pártnak van, amely megteremtette a kedvező előfeltételeket az iskolák munkájához és magasan kiemelte az iskola szerepét az új ember kialakításában. Nagyon jó példát mutattak a podbrezovái716 Sztálin-iskola tanítói, akik tervszerűen vették át a tanulókkal a középiskola egész anyagát, helyesen kapcsolták össze az elméletet a gyakorlattal, konzultációkat tartottak a diákokkal, ahol megbeszélték témakörök szerint az egész anyagot. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal kiértékelése szerint nagyon jól dolgozott a lomnéi717 ukrán másodfokú iskola is, ahol még a gyengébb tanulók is igen jól átgondolt feleleteket adtak a záróvizsgán. Dicséretben részesítette a Selmecbányái középiskola tanítóit, akik saját iskolájukon kívül foglalkoztak az egyik vidéki nem teljes középiskola tanulóival is. A pöstyéni és néhány más középiskolában pedagógiai naplót vezettek a tanítók minden egyes diákról, előmeneteléről, képességeiről s ennek alapján irányították azután a termelésbe, vagy a felsőbb fokú iskolára. A falusi középiskolák színvonala eléri a városi középiskolák színvonalát, noha azok jobban vannak felszerelve tanítási segédeszközökkel és képesített tanerőkkel rendelkeznek, ami annak tudható be, hogy falun működő tanítók szorosabb kapcsolatban állnak a néppel és közelebb állnak a mindennapi problémákhoz. Ebben az évben kerültek a középiskolák tanulói első ízben tömegesen közelebb a tényleges termelőmunkához, szervezetten látogatták a gépállomásokat, állami birtokokat, szövetkezeteket, gyárakat, bányákat, stb. Ugyancsak lehetővé tették részükre a harmadfokú iskolák, különösen a szakiskolák mellett berendezett műhelyek, laboratóriumok meglátogatását. A látogatásokon kívül ténylegesen is részt vettek a termelőmunkában. Szerződéseket kötöttek a szövetkezetekkel, állami birtokokkal és üzemekkel. így pld. a Veľké Stankovce-i718 középiskola 38.000 fát ültetett ki, a malinovoi719 középiskola tanulói 38.000 Kčs értékű munkaegységet dolgoztak le a helyi termelőszövetkezetben, a körmöcbányai középiskola a Garam menti építkezésekből vette ki a részét, stb. Az iskolák megszervezték a levelezést a bányász-, kohász- és egyéb ipari tanoncokkal, hogy így felkeltsék az érdeklődést a főbb iparágak iránt. Természetesen a záróvizsgákra való előkészületeknél is előfordultak hibák. Egyes iskolákban nem tekintették a záróvizsgát az alsóbb fokú középiskola anyaga szerves részének. Előfordultak olyan esetek, hogy közvetlenül a vizsga előtt a tanítók átvették a diákokkal azokat a kérdéseket, amiket azután a vizsgán feltettek nekik. A ló másik oldalára estek 716 Zólyombrézói 717 Lomnai 718 Nagyszaniszlói 719 Éberhárdi 423
