Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
A magyar tanítási nyelvű harmadfokú iskolák hallgatóinak száma a következő tanévben kb. 12.000 lesz, ez 1953/54 tanévben az előirányzat szerint 17.000, az 1954/55- ös tanévben pedig 21.700. A tanerőhiány mellett a tankönyvek kérdése is komoly probléma, különösen a harmadfokú iskoláknál (ezen belül a szakiskoláknál) és a főiskolán. A magyar tanítási nyelvű nemzeti iskolák most már el vannak teljesen látva tankönyvekkel, a magyar iskolaügyi referens szerint a másodfokú iskolák részére is az új iskolaév megkezdéséig megjelennek a hiányzó tankönyvek, a harmadfokú iskolákban pedig részben a szlovák tanítási nyelvű iskolák számára kiadott könyveket fogják magyar nyelvre lefordítani (ez részben már megtörtént), részben pedig magyarországi kiadású könyveket fognak ideiglenesen használni. A pedagógiai fakultáson a magyarországi jegyzetek alapján készítenek jegyzeteket, átdolgozva az itteni viszonyokra. Ezeket sokszorosítva fogják kiadni a rendes és a távhallgatók részére. A tankönyveket illetően a szlovák tanítási nyelvű iskolák is hasonló problémákkal küzdenek, különösen kevés az eddig kiadott szaktankönyv. A kérdés azonban könnyebben oldható meg, mert ideiglenesen cseh nyelvű szakkönyveket használnak, míg megjelenik azok szlovák fordítása. Az új tankönyvek kiadása mellett szükség van azonban a régebben kiadott tankönyvek átdolgozott kiadására is. Az Állami Tankönyvkiadó a következő tanévre az l-lll. fokú iskolák számára 245 ilyen tankönyvet adott ki. A szakiskolák részére még ebben az évben 46 új tankönyv készül el. A Pártnak a tankönyvekről szóló határozata indította el ezt a folyamatot és az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal mellett létesített tankönyvszerkesztő bizottság mind nehezebb feladatok előtt áll. Hasonló a fejlődés az ukrán iskolák tekintetében is. 1948-ban Szlovákiában 11 ukrán óvoda, 25 középiskola, az elmúlt tanévben pedig már 91 óvoda, 52 közép- és 8 harmadfokú iskola volt, ezenkívül 8 pedagógiai gimnázium. Tankönyvek és tanerők tekintetében hasonló problémákkal küzdenek. Az 1951/52 tanévben megnyíltak az esti ipariskolák, amelyeknek célja, hogy a munkásosztály soraiból az ipar számára középműszaki kádereket neveljenek anélkül, hogy az ipari termelésből munkaerőket vonnának el. Ezekbe az iskolákba a munkásosztály legjobbjait küldik, élmunkásokat, újítókat, sztahanovistákat. Az iskolákban egyben hatalmas minőségi átalakulás is folyik. Új, szocialista iskola születik meg abban a harcban, amely a burzsoá nacionalizmus és a kozmopolitizmus ellen folyik. A tanítók nagy része elítélte Novomeskýt és a burzsoá nacionalistákat és ténylegesen bekapcsolódott az ifjúság szocialista nevelésébe. Természetesen ezen a téren is nyíltan vagy burkolt formában érvényesült az ellenség munkája. A burzsoá nacionalizmus leggyakoribb megnyilvánulása az volt, amikor a magyar iskolákba való átlépés lehetőségét egyes tanítók nem hirdették ki, sőt lebeszélték a szülőket arról, hogy ezt megtegyék. Volt olyan eset is, amikor a szlovák iskola igazgatója burzsoá nacionalistának minősítette a magyar iskola igazgatóját azért, mert ismertette a szülőkkel az átiratkozás lehetőségét. A magyar iskolaügyi referens elbeszélése szerint érkezett is néhány ilyen panaszlevél az Iskolaügyi Megbízotti Hivatalhoz, amit azután a helyszínen kivizsgáltak. Ezzel kapcsolatban megállapították és feladatul tűzték ki a következő tanévre, hogy sokkal nagyobb ellenőrzésre van szükség minden egyes iskolában, különösen a vegyes nemzetiségű vidékeken, mert az ilyen esetek nagy politikai károkat okoznak. A 15 évet betöltött ifjúságnak a harmadfokú iskolákba, vagy a termelésbe történő tervszerű irányítása a tanulók képességei, a szülőkkel való beszélgetés, valamint a nem422
