Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
nyének kielégítése terén kifejthette volna. Ez a hiba jelenleg döntően még nem esik latba, bár érezteti hatását. Nem pedig azért, mert a Magyar Könyv működése óta eltelt rövid idő alatt e hiányosságot felismertük és látva a kritika híján esetleg beálló következményeket, még módunkban áll kijavítani. Ennek minden feltétele adva van, kivéve talán egyet, a magyar-csehszlovák kulturális egyezmény megkötését. A könyvesbolt megjelenése úgy a cseh, mint az itteni magyar lakosságra jó hatást gyakorolt. A progresszív elemekben a Magyar Könyv megjelenése hatalmas fordulat látszatát keltette, a reakciónak pedig bebizonyította a kommunista politikának azt az eredményét, amelyre a cseh burzsoázia uralma a félfeudális és kapitalista Magyarországgal szemben képtelen lett volna. Az érdeklődés nagy tömegekre terjedt ki kezdettől fogva. Olyanok is jöttek vásárolni, akik magyarul egyáltalán nem tudtak, de Magyarország építése, kulturális, politikai és gazdasági problémái iránt érdeklődnek. A szlovákiai magyarok örömmel fogadták a Magyar Könyvet és törést láttak a múlt magyarellenes politikájában e vonatkozásban is. Persze itt vitatni lehetne, hogy milyen nagy azoknak a szlovákiai magyar tömegeknek a száma, akik a könyvesbolt létezéséről tudnak és így az előbbi meghatározás általános-e, vagy nem. Tény az, hogy ez a kör nem szűk, ha nem is öleli fel az egész szlovákiai magyarságot. A problémának, már ti., hogy a Magyar Könyvnek a szlovákiai magyarok kulturális vonalán küldetése van, nem az a döntő része, hogy mi Magyarországról lássuk el a Csehszlovákiában etnográfiai egységben élő magyarok kulturális szükségleteit, hanem az, hogy ha nem is elsősorban, de olyan és oly mennyiségű gazdasági, kulturális és politikai irodalmat bocsássunk rendelkezésükre, hogy annak segítségével a szocializmus építésébe való beállásukat Csehszlovákiában elősegítsük. A könyvesbolt, működésének jelentőségét odahaza nem ismerték fel teljes egészében. Hajlamosak voltak kommerciális szempontból értékelni, lényegében éppúgy, mint bármelyik más könyvesboltot, amely Magyarország területén könyveket árusít. Nem szorul bizonyításra, hogy ha csak ennyi szerepet szánnánk neki, ennek könnyen megfelelne, jól is jövedelmezne és nem merülnének fel olyan problémák, amelyek működéséből kifolyólag magyar-csehszlovák viszonylatban adódnak. A hiányosságoknak oka az is, hogy főleg a kezdeti időszakban nem volt elég könyvmennyiséggel ellátva és nem egyszer - amiből éppen kereskedelmi szempont tűnik ki - olyan könyveket is kiküldtek, amelyek a tömegek szellemi megfertőzésére alkalmasak. Más vonalra tartozik, de nem kevésbé súlyos ebből a szempontból az a körülmény, hogy az ilyen könyveket - feltehetőleg nem éberség hiánya, hanem politikai tudatlanságból - a Magyar Könyv kirakatába is kitették. A Magyar Könyv vásárlóközönsége állandóan nő és képezze az illetékes magyar szervek feladatát, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű könyvvel lássa el. A könyvvel való ellátás kérdése problematikus lehet a csehszlovák szervek ama politikája szempontjából, amely a könyvimport terén velünk szemben megnyilvánul. Ennek részben oka az, hogy a magyar-csehszlovák árucsere-forgalmi egyezményben a könyvexport és -import pro memoria tételként szerepel és így minden esetben alkudozásoknak a tárgyát képezi egy-egy nagyobb mennyiségű könyvszállítmány behozatala. Nem kétséges, hogy az ezzel kapcsolatos félreértések és huzavonák elkerülhetők lennének, ha az árucsere-forgalmi egyezményben, a könyvexport és -import összegszerűen megállapított tételként szerepelne. Az Orbis részéről a könyvbehozatalra vonatkozó akadályok gördítése azt a benyomást keltik, mintha az Információs Minisztérium részéről jövő imperatív utasításról lenne szó, amely beleillik abba a kultúrpolitikába,amelyet a szlovákiai magyarok felé folytatnak és amely része lenne a magyar-csehszlovák kultúrkérdések rendezetlenségének. 325
