Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
ge nemzeti kisebbségnek a tagja és az ilyen községekben a nemzeti tanácsok helyett a közigazgatási teendőket kinevezett kormánybiztos (komisár), illetve kinevezett közigazgatási bizottság (správna komisia) intézi. Természetesen a közigazgatási bizottságnak tagja csak cseh, szlovák, vagy más szláv nemzetiségű lehet.592 Az 1946. május 26-án megtartott parlamenti választások alapján át kellett szervezni a nemzeti tanácsokat a választási eredményekhez képest a 92/1946 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet alapján.593 Tekintve, hogy a nemzeti tanácsokba csak olyan személyek kerülhettek, akik az állandó választói névjegyzéken szerepelnek, a magyar nemzetiségűek innét is ki voltak zárva a fent már említett 28/1946 sz., a választói névjegyzékekről szóló törvény alapján. A közigazgatás átszervezésével kapcsolatosan a 280/1948 sz. törvény, a 139/1949 sz. kormányrendelet és az 1950. évi február 2-án kiadott kormányrendelet már sehol sem tesz említést kormánybiztosokról és közigazgatási bizottságokról és így a jövőben lehetővé teszi a nemzeti tanácsok felállítását a magyarlakta területen is. A nemzeti tanácsok átalakítása, illetve magyar területeken a nemzeti tanácsok felállítása fokozatosan meg is indult. A nemzeti tanácsokba delegálás útján már magyar nemzetiségűek is bekerülnek, sőt egyes községekben a nemzeti tanács elnökéül is magyar nemzetiségű lett megválasztva (a véglegesítés még hiányzik). ad 3.) A magyar nemzetiségűeket az 1949. év folyamán már bevonták olyan bizottságokba is, ahol magyar nemzetiségűeket érintő problémák megoldására került sor belső intézkedések során. a) 1949 tavaszán intézményesen visszaszállították Csehországból az oda munkaszolgálatra elszállított magyar családokat és ezek elhelyezése körül az 1949. év során súlyos nehézségek merültek fel, mivel az elszállítottak lakóhelyeit, gazdaságait és ingóságait főleg az Észak-Szlovákiából lehúzódott szlovák családoknak osztották ki. A családok visszaszállítása után ezeknek eredeti vagyonúkba való visszahelyezése körül súlyos nehézségek merültek fel elsősorban amiatt, hogy a kérdést a juttatott szlovák telepesek érdekeinek megsértése nélkül kívánták megoldani és a nehézségek leküzdésére külön bizottságok szálltak ki az egyes járásokba és ezeknek a bizottságoknak magyar tagjai is voltak. b) A 245/1948 sz. állampolgársági törvény 1. §-a 3. bekezdése alapján a prágai Belügyminisztérium egy névjegyzéket állított össze azokról, akik mint magyarok nem kaphatják meg a csehszlovák állampolgárságot, mert súlyosan vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen. A névjegyzék összeállításánál súlyos visszaélések történtek, magyarellenes és elszlovákosító szempontokat vettek figyelembe. Az 1949. év során a névjegyzék felülvizsgálására külön bizottság alakult és ennek a bizottságnak magyar nemzetiségű tagjai is voltak, akik döntő szerepet játszottak a bizottságban. c) Az 1949. év őszén a „DÉL” („JUH”) akció során magyar nemzetiségű családok újabb csehországi deportálását készítették elő. A névsorokat a helyi soviniszta szlovák közigazgatási szervek állították össze és később a névsorok felülvizsgálására külön magyar bizottságokat küldtek ki, melyek a visszaéléseket felfedték, úgyhogy részben ennek következtében maradt el az egész tervbe vett akció. 592 Az SZNT Elnökségének 1945. április 7-én kelt 26/1945 sz. rendelete megjelent: Sbierka nariadení Slovenskej národnej rady. Ročník 1945. Čiastka 4., 31-32. p. 593 Az SZNT 1946. július 16-án kelt 92/1946 sz. rendelete megjelent: Sbierka nariadení Slovenskej národnej rady. Ročník 1946. Čiastka 18., 143-147. p. 313
