Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
ad 4.) 1945 óta nem csak hogy nem vettek fel állami szolgálatba magyar nemzetiségű személyeket, hanem a magyar nemzetiségű köztisztviselőket azonnali hatállyal elbocsájtották a 99/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet alapján.594 Ez a rendelet engedélyezett kivételezést és az állami igazgatás olyan területein, ahol szakemberek hiánya mutatkozott, sok kivételezés történt is. így például kivételezésben részesítették csaknem az összes bírót. Az 1949. év során több magyar nemzetiségű tisztviselőt visszavettek a közszolgálatba, sőt új magyar nemzetiségű köztisztviselőket is alkalmaztak. Különösen látható volt ez a tanítók körében a magyar tanítási nyelvű népiskolai osztályok felállításánál. Bár a még érvényben levő 63/1949 sz. rendelet595 jogi akadályát képezi a magyar nemzetiségűek közalkalmazásba való visszavételének, a gyakorlatban - sok esetben - ezt igyekeznek figyelembe nem venni. ad 5.) A leglényegesebb azonban az a változás, amely a magyar nemzetiségűeknek lehetővé tette, hogy aktívan részt vegyenek a kommunista párt és a tömegszervezetek munkájában. A kommunista pártba való felvétel kérdését a KSS elnöksége elvben rendezte 1948 végén egy a járási pártszervezeteknek küldött körlevélben, amelynek lényeges pontjai a következők: a) a magyar nemzetiségűek tagjelöltként felvehetők a pártba ugyanolyan feltételekkel, minta szlovákok, tehát - főleg az ipari és a mezőgazdasági munkások - ha őket két régi párttag ajánlja s a helyi és járási pártszervezet ezt jóváhagyja, b) a párt elnöksége kivételesen eltekinthet a tagjelölti határidőtől azoknál az 1938 előtti párttagoknál, akik azóta is, főleg a megszállás idején és a felszabadulás óta aktív antifasiszta magatartást tanúsítottak. c.) végül egészen kivételes esetekben a párt elnöksége a párttagság folyamatosságát is elismerheti azoknál az 1938 előtti párttagoknál, akik aktív antifasiszta ténykedést fejtettek ki a háború alatt, a felszabadulás után jelentkeztek.a pártba és aktívan támogatták a párt munkáját.596 Az elvi rendezés ellenére azonban a magyar nemzetiségű osztályöntudatos, forradalmi munkásoknak is csak kis töredéke juthatott be ez ideig a pártba, sőt relatíve kevés a tagjelöltek száma is. Ennek egyik oka az, hogy - főleg azokban a községekben, ahol a lakosság túlnyomó többsége magyar - a pártszervezet és a község irányítása is a lakosság kis töredékét képező szlovákság kezébe került, s azok - pozícióik biztosítására - mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a magyaroknak a pártba való belépését és gyakran a minden esetben előfeltételt képező 2 párttag ajánlását sem tudják megszerezni a magyar jelentkezők, vagy ha igen, a belépési nyilatkozatokat már a helyi szervezet - vagy a járási - elfekteti. Másrészről viszont a magyar tömegek ma még erősen hatása alatt állanak az elszenvedett sérelmeknek, amelyekért a pártot teszik elsősorban felelőssé és a közöttük folyó - csak a közelmúltban intenzívebben megindult - politikai munka még nem tudott lényeges eredményeket elérni átnevelésük érdekében, s így kevesen kérik felvételüket tagjelöltként a pártba. 594 Az SZNT 1945. augusztus 23-án kelt 99/1945 sz. rendeletét magyar fordításban közzétette Popély Árpád - Šutaj, Štefan - Szarka László (szerk.): i. m. 170-180. p. 595 A 63/1949 sz. törvényre lásd a 24. sz. dokumentumot. 596 A körlevélben foglalt irányelveket szlovák eredetiben közzétette Popély Árpád (szerk.): i. m. 112-113. p. 314
