Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

Ebben az ügyben felkerestünk több községet a Zselizi járásban, valamint Zseliz községet is. Ezt a kérdést - egynéhány esetet kivéve - rendezni lehet a magyar polgár és a telepes közötti megegyezéssel. Az ügyet - eddigi tapasztalataink szerint - többféle módon lehet megoldani. Ott, ahol csak kevés földdel bíró magyar polgárok laknak, az ügyet úgy is meg lehet oldani, hogy megelégszenek más lakással is. Az 5 k. holdon felüli gazdák görcsösen ragaszkodnak volt tulajdonukhoz, amit helyenkint úgy fog kelleni megoldani, hogy hatályon kívül helyezik a telepes výmerét (végzését), mert a szlovák telepes hajlandó lemondani a részére kiutalt ingatlanról azzal a feltétellel, hogy helyébe mást juttatnak neki. Ha ezt önkényesen intéznők el, az törvényellenes és célszerűtlen volna. Eddigi tapasztalataink alapján javasoljuk, hogy a visszatérő magyar részére utaltassák ki egy szabad telepítmény és ezután egymás között bonyolítsák le a cserét. Ezzel nem történik kihágás a törvény ellen és nem is lesz precedens arra, hogy egységesen végre kelljen ezt hajtani mindenütt.

Megállapítottuk továbbá, hogy sok szlovák telepes visszaélt az áttelepítés lehetőségeivel és a földet még ma sem munkálja meg úgy, ahogy azt kellene. Sőt találkoztunk olyas esetekkel is, hogy a szlovák telepes bérbe adta a szőlőt, vagy felesre adja ki valakinek, ami nagy nemzetgazdasági károkat okoz, minthogy a szőlők ilyen módon való megmunkálása nem gazdaságos. Vannak olyan esetek is, hogy az épületeket nem javítják, hanem azt várják, hogy majd a Nemzeti Újjáépítési Alap karbantartja azokat, vagy, ahogy ők mondják „majd ha az állam elvégzi a javításokat”. Ez is egyik jele annak, hogy állandó segélyeket várnak és úgy képzelik el, hogy majd ezekből a forrásokból megélhetnek. Megállapítottunk olyan eseteket, hogy egyesek már nagyobb összegeket vettek fel segély címén, melyeket egyáltalában nem használlak fel célszerűen, vagy egyáltalában nem használták fel az ingatlan korszerűsítésére. Ezzel szemben a magyar nemzetiségű személyeknél az állampolgárság megadása után sokkal jobb a munkamorál és megvannak az előfeltételek, hogy a magyar nemzetiségű személyeknek a munkába való bekapcsolása után sokkal nagyobb lesz a produktivitás. A kérdést a közeledő tavaszi munkálatokra való tekintettel nagyon sürgősen meg kell oldani.

Ezt a munkát megnehezíti a Szlovák Telepítési Hivatal határozata, melynek alapján éppen most kezdte meg az egyezményes vagyonból való kitelepítést, amely ellenértéket fogja képezni a Magyarországba elhurcolt vagyonnak. Ez az akció ugyancsak gátolja munkánkat, annál is inkább, mert ezekbe az egyezményes vagyonúkba senkit nem költöztethetünk be. Nekünk csak a munkaszolgálatosok vagyonai állanak rendelkezésünkre.

A munkaszolgálatosok, ill. az elkobzott vagyonok összeírását a földművelésügyi povereníctvo munkacsoportja végzi, de ennek nincsenek olyan lehetőségei és annyi telepítménye, hogy ki tudja elégíteni a visszatérő magyarok igényeit. Megállapítottuk, hogy a Telepítési Hivatal és a munkacsoport között nincs meg a kívánatos együttműködés, amit sürgősen megfog kelleni oldani. E nélkül az együttműködés nélkül elképzelhetetlen megoldani az egész kérdést.

A továbbiakban megállapítottuk, hogy egyes községekben nincs mega harmónia a magyar és szlovák elvtársak között, de általában a lakosság között sem. Ezt is meg kell oldani, mert ez gátolja a gazdasági élet fejlődését az egyes községekben. Igyekeztünk minden községben meglátogatni a magyar elvtársakat, elbeszélgetni velük és igyekeztünk megteremteni az összhangot a magyar és szlovák elvtársak között. E héten még nem áll módunkban megállapítani, hogy felvették-e a kapcsolatokat, de a jövő héten meg fogjuk állapítani, hogy mi történt ezen a téren.

161