Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Bevezető
BEVEZETŐ Noha a csehszlovákiai kommunista hatalomátvételtől immár 66, a rendszerváltástól pedig 25 esztendő telt el, a pártállami korszak kisebbségpolitikájának, s azon belül a kisebbségi magyar közösség útkeresésének tudományos igényű monografikus feldolgozása a mai napig várat magára. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a dokumentumgyűjteményünk tárgyát képező 1948 és 1956 közötti időszakra, amely a csehszlovákiai magyarság történetének talán legkevésbé feltárt, torzításokkal és elhallgatásokkal ugyanakkor egyik leginkább terhelt időszaka. Ezt a hiányt igyekszik legalább részben pótolni, egyúttal a tudományos kutatásokat elősegíteni az Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez című gyűjteménysorozat, amelynek a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból válogató első kötete hat évvel ezelőtt látott napvilágot. Amint azt annak idején jeleztük, a kiadvány csupán az első kötete kívánt lenni egy több kötetesre tervezett gyűjteménysorozatnak, amelyet újabb kötetek követnek majd. Többéves újabb kutatómunka eredményeként kerülhet az olvasó kezébe a sorozat második kötete, amely a prágai magyar követség (1954-től nagykövetség) és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből közöl válogatást. A két magyar külképviseleti szerv évente jelentések százaiban számolt be a csehszlovákiai eseményekről, az ország bel- és külpolitikai helyzetéről, gazdasági és kulturális életéről, a csehszlovák-magyar kétoldalú kapcsolatok különböző kérdéseiről, s természetesen a magyar kisebbség helyzetéről is. A prágai és pozsonyi magyar külképviselet jelentéseinek önálló kötetben való közreadását az indokolja, hogy a tárgyalt időszak feltáratlansága miatt számos kérdésről a mai napig ezek a jelentések képezik az elsődleges, sokszor az egyetlen információforrást, s így hasznos támpontokat nyújthatnak a további kutatómunkához és a korszak feldolgozásához. A kötetbe beválogatott iratok mindegyike a budapesti Magyar Országos Levéltárból (MÓL) származik. Mindkét külképviselet jelentései több példányban készültek, amelyeket nem csak a Külügyminisztériumba terjesztettek fel, hanem egy-egy másolati példányukat általában egymásnak is megküldték, ill. saját használatra is archiválták, a jelentések egy része ezért a Külügyminisztérium iratanyaga mellett a nagykövetség és a főkonzulátus levéltári fonójában is megtalálható. A több példányban is fellelt jelentések esetében általában a Külügyminisztériumba beérkezett, a csatolt mellékleteket is magában foglaló legteljesebb példányt válogattuk ki közlésre. A kötet szerkesztése során arra törekedtünk, hogy a legfontosabb iratokat emeljük be a gyűjteménybe, amelyet igyekeztünk tematikailag is kiegyensúlyozottá tenni, a jelentések tematikus egyenlőtlensége azonban nagymértékben korlátozta lehetőségeinket. A közzétett 180 irat terjedelme meglehetősen változatos. Noha a csupán pár soros, valamint a rendkívül terjedelmes összefoglaló jelentések közlésétől egyaránt igyekeztünk eltekinteni, a kötetben közölt dokumentumok között találhatóak rövid híradások, csakúgy, mint mellékletekben bővelkedő többoldalas összefoglaló jelentések is. Amiga gyűjtemény első kötetében közölt dokumentumok némelyikét korábban már másutt is publikálták, a jelen kötet15
