Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból - Fontes Historiae Hungarorum 4. (Somorja, 2008)
Dokumentumok
ban a képviselők úgy a helyi nemzeti bizottságokba, mint a járási, vagy kerületi bizottságokba a lakosság nemzetiségi arányszámának megfelelően lettek javasolva és megválasztva. Itt a legvilágosabban bebizonyosodott [a] népi demokratikus köztársaságunk alkotmányával alátámasztott demokratikus törvények gyakorlatbani megvalósítása. Bebizonyosodott az, hogy népi demokratikus köztársaságunk valamennyi dolgozója egyformán élvezi a demokratikus törvények által biztosított jogokat, tekintet nélkül arra, hogy ki milyen nemzetiségű. Leszögezhetjük azt, hogy pártunk és kormányunk megvalósította és lerakta a sztálini nemzetiségi politika alapjait hazánkban. Tisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy ezen alkalommal idézzem Sztálin elvtárs mondását, amelyet a nemzeti kérdés megoldásával kapcsolatban leszögezett: „Szükség van az ország teljes demokratizálásának alapján kibocsátott s az egész államban érvényes törvényre” - mondta Sztálin elvtárs, - „amely kivétel nélkül megtilt mindennemű nemzeti előjogot, és megtiltja a nemzeti kisebbségek jogainak bárminő korlátozását vagy megszorítását. Ez és csakis ez lehet a kisebbségek jogainak tényleges, nem pedig papiros biztosítéka." A választásokban elért eredmények és a dolgozók demokratikus jogainak élvezése különösen a választások ideje alatt beigazolták a sztálini nemzetiségi politika helyességét és megvalósítását, amelyet sem a belső, sem a külső reakció nem tudott kiforgatni. Megvallom őszintén, hogy a mi járásunkban is tartottunk attól, hogy a reakció föléleszti újból a burzsoánacionalizmust, de a választási kampány jó megszervezése folytán örömteljesen megállapíthattuk, hogy a reakció által kívánt burzsoánacionalizmust teljesen háttérbe szorította a szocialista hazafiság, egy sorba tömörítve szlovákokat és magyarokat. Több községben csehszlovák nemzeti és vörös internacionalista zászlók alatt menetelve ünnepélyesen, zenével és énekszóval vonultak föl dolgozóink az urnák élé, s manifesztációsan szavaztak a Nemzeti Front jelöltjeire. És bizonyítéka a sztálini nemzetiségi politika helyes alkalmazása nálunk az is, hogy járásunkban, vagy akár a többi kevertnemzetiségű járásokban is szlovák és magyar képviselők lettek megválasztva úgy a helyi, mint a járási vagy kerületi nemzeti bizottságokba. Hogy konkrét példát hozzak fel a csalovói járásból, amelynek lakossága túlnyomó részben magyar nemzetiségű. Itt a nemzeti bizottságokba a lakosság arányszámához mérten vannak szlovákok és magyarok megválasztva. A helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságba a Nemzeti Front által javasolt jelöltekre szavazók létszáma 18.615. Abból leszavazott: 18.579 választó, azaz 99,7 százalék. Abból a HNB-ra 18.009 - 96,87 százalék, a JNB-ra 17.831, azaz 95,95 százalék, a KNB-ra 18.009 -96,87 százalék esik. Leszámítva ajelöltek ellen leadott szavazatokat, a járási eredményünk 96,41 százalékot tesz ki. Megállapításom a választások után az is, hogy az újonnan megválasztott nemzeti bizottságok, akár járási, vagy helyi, nagy lendülettel, közösen fogtok hozzá a történelem folyamán a legdemokratikusabb törvények megvalósításához, közös céljaink eléréséhez egész járásunk területén. A választási győzelemnek nemcsak politikai jelentősége, de messzemenő gazdasági téren való jelentősége is van, amelyet nem lehet elválasztani a politikától. A választások ideje alatt sikerült meggyőzni a dolgozók széles rétegeit pártunk és kormányunk helyes politikájáról, amelyet bebizonyított dolgozó népünk éppen a választási kampány 370
