Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból - Fontes Historiae Hungarorum 4. (Somorja, 2008)
Bevezető
Az egyes részletkérdésekről tehát az utóbbi két évtizedben hasznos tanulmányok születtek, máig várat magára azonban a magyar kisebbség pártállam alatti, vagy akár az 1948-as kommunista hatalomátvétel utáni történetének komplex feldolgozása. A korszakjobb megismeréséhez és monografikus feldolgozásának elősegítéséhez kíván hozzájárulni a Fórum Kisebbségkutató Intézet által kiadott dokumentumgyűjtemény. A csehszlovákiai magyarság 1948 és 1956 közötti történetére vonatkozó iratgyűjtemény első kötete a legfelsőbb csehszlovák állami és pártszervek dokumentumaiból közöl válogatást. Jelen kiadvány azonban csupán első kötete kíván lenni egy több kötetesre tervezett gyűjteménysorozatnak, amelyet reményeink szerint újabb kötetek követnek majd. A gyűjteménybe beválogattuk többek között Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) és Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP) egyes szerveinek (Elnökség, Titkárság, Központi Bizottság), a prágai Nemzetgyűlés és a kormány, valamint a Megbízottak Testületé és egyes megbízotti hivatalok magyar kisebbséggel kapcsolatos legfontosabb határozatait, jogszabályait és körleveleit. A válogatás tartalmazza az egyes párt- és állami szervek üléseire a magyarkérdéssel kapcsolatban előterjesztett különböző javaslatokat és jelentéseket, s amennyiben hozzáférhetőek voltak, az azokról folytatott vitát, valamint az egyes cseh, szlovák és kisebbségi magyar politikusoknak a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács, a CSKP és az SZLKP egyes szerveinek ülésein elhangzott meghatározó fontosságú vagy a korra jellemző beszámolóit és vitafelszólalásait. Bekerültek a kötetbe végezetül az SZLKP KB Magyar Bizottságának egyes üléseiről készült feljegyzések, a magyar kisebbség helyzetének rendezését célzó csehszlovák-magyar pártközi tárgyalásokról készült beszámolók, valamint Rákosi Mátyás és Klement Gottwald levélváltása is. A pártállami korszak legfontosabb döntései tudvalévőén a pozsonyi és a prágai pártközpontban születtek, ezért a dokumentumok válogatása során elsősorban az SZLKP Központi Bizottságának a Szlovák Nemzeti Levéltárban található levéltári fondjainak, illetve a CSKP Központi Bizottságának a Cseh Köztársaság Nemzeti Levéltárában elhelyezett fondjainak feldolgozására összpontosítottunk. A kötetbe bekerült iratok további jelentős része a Megbízottak Testületé Elnökségi Hivatalának, a Belügyi Megbízotti Hivatal és az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal Szlovák Nemzeti Levéltárban található levéltári állagából, a magyar és csehszlovák pártvezetők levélváltása pedig a Magyar Dolgozók Pártjának a Magyar Országos Levéltárban elhelyezett iratgyűjteményéből származik. A nem levéltári eredetű dokumentumok többségét a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács üléseinek gyorsírói feljegyzéseiből válogattuk. A kötetbe beválogatott dokumentumokat mind eredeti nyelvükön közöljük. A 130 dokumentum közül 105 szlovák, 15 cseh, 10 pedig magyar nyelvű. A szlovák és cseh nyelvű iratokat rövid magyar, a magyar nyelvűeket pedig szlovák összefoglalóval láttuk el. A 130 dokumentum évenkénti megoszlásának vizsgálata során azonnal szembetűnik az egyes évek közötti aránytalanság. Amíg ugyanis például az 1948-as évből 37, az 1949- esből pedig 34, addig az 1952-es évből csupán 12, az 1954-esből 7, az 1955-ösből pedig csupán 3 dokumentum került be a válogatásba. Mindezt az magyarázza, hogy a magyarság helyzetének rendezésével kapcsolatos döntések java része 1948-ban és * 28
