Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)

A határozat nagy súlyt fektet a szlovák iskolák helyzetének felülvizsgálására. Az a vé­leményünk, hogy magyar részről is indokolt ilyen követelmény, mert az iskolaügyi ható­ságok következetlen iskolapolitikája valószínűleg sok kárt okozott nemcsak a magyar, hanem a szlovák iskolaügynek is. Egyetértünk azzal is, hogy rendkívül sérelmes intéz­kedés volt a Matica slovenská alapszervezeteinek megbénítása. Csak azzal nem érthe­tünk egyet, hogy az Új Szó március 27-i számában közölt interjú szövegéből néhány mondatot kiragadva és hibásan fordítva, azt a benyomást akarják kelteni, hogy lapunk soviniszta és irredenta áramlatoknak ad teret. A demokratizálás folyamatában szükség­szerűen orvosolni kell a múlt tévedéseit és hibáit. Amennyiben lapunk teret ad ezek fel­tárásának, nem öncélúan teszi, hanem az orvoslás érdekében. Ha a tévedéseket és hi­bákat elhallgatjuk, akkor lemondunk tulajdonképpen az orvoslás lehetőségéről, mert azt a benyomást keltenénk, hogy nincs is mit orvosolni. Minthogy a közlemény megfogalmazói nem riadtak meg a közönséges szöveghami­sítástól sem, kétségbe vonjuk, hogy joguk lenne bármilyen intézkedéseket javasolni, an­nál is inkább, mert az értekezlet harmincnyolc résztvevője anonimitásban maradt. Két­ségbe vonjuk, hogy egy szám és egy alakulóban levő szervezet névtelensége mögé rej­tőzve bárkinek és bárkiknek joga lenne egész Dél-Szlovákia nevében nyilatkozni. Nyilván megfeledkeztek arról, hogy Dél-Szlovákiában magyar nemzetiségű munkások, mezőgaz­dasági dolgozók és értelmiségiek is élnek, sőt a lakosság döntő többségét alkotják. Új Szó, 1968. április 7. 10. p. 16 Pozsony, 1968. április 12. Rudolf Olšinský Magyarok a szlovákok ellen? (Macfari kont­ra Slováci?) c. írása a Kultúrny život című hetilapban, amely a Csemadok Galántai Járá­si Bizottságának március 28-i állásfoglalását revansistának és a második világháború eredményeit megkérdőjelezőnek minősíti. MAĎARI KONTRA SLOVÁCI? Rudolf Olšinský „A na záver chcem konštatovať, že zo štyridsaťsedem pozvaných prišlo na našu schôdzu 117 ľudí." Predseda, ktorý toto povedal, sa nepomýlil. Nebolo tomu naopak. Na zakladajúcu schôdzu Klubu priateľov Matice slovenskej v Galante prišli ľudia (roľní­ci, remeselníci, robotníci, učitelia a iní) z celého okresu. Pozvaní aj nepozvaní, vítaní však boli všetci. Kde sú príčiny, dôvody tohto záujmu? Udalosti posledných mesiacov prerušili národnostné prímerie na južnom Slovensku (a nie iba tam), akýsi nanútený pakt, ktorý zakazoval či naumožňoval najmä dialóg medzi Slovákmi a Maďarmi. Schá­dzajú sa schôdze miestnych organizácií Csemadoku, prijímajú uznesenia, schvaľujú rezolúcie, získavajú nových členov, odporúčajú, žiadajú a tvárou v tvár tejto skutočnosti začínajú sa organizovať aj Slováci a pre nastoľovanie svojich národných a kultúrnych problémov nepoužívajú už iba tribúny vytvorené, ale usilujú sa vravieť z tribúny, ktorá sa 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom