Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
s ennél fogva a magyarság jogos érdekeit is képviselő személyek kerüljenek. Semmi esetre sem elégedhetünk meg azzal a helyzettel, hogy az SZNT és a Nemzetgyűlés magyar képviselői106 az elmúlt megbízatási időszakban alig hallatták szavukat. A múlt év őszén Prágában megtartott V. újságíró-kongresszuson, főleg a választás megrendezésében, de a vita alakulásában is erősen éreztették hatásukat a megengedhetetlen adminisztratív módszerek. Az újságírók és az újságíró-szövetség vezető szervei közti megrendült bizalom felújítása érdekében csatlakozunk azoknak az újságíróknak a véleményéhez, akik rendkívüli újságíró-kongresszus egybehívását szorgalmazzák. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy az újságíró szövetség felépítésében is a közeljövőben érvényre jut a szimmetrikus modell, szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az önálló Szlovák Újságíró-szövetség keretében a magyar újságírók nagyobb jogkörét biztosító szervezeti statútum elfogadásában egyenjogú helyzetünk alapvető feltételét látjuk. Meggyőződésünk, hogy az érintett kérdések megoldása feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy a cseh és szlovák nemzet államjogi helyzetének tisztázásával az itt élő nemzetiségek is elnyerik az őket megillető emberi jogaikat. Az egy hazában élő népek egyenlő jogain alapuló államrendezésben pártunk internacionalizmusának gyakorlatát látjuk. Ehhez a CSKP Központi Bizottságának a szocialista humanizmustól és a demokratizmustól áthatott megújhodott politikája kedvező feltételeket teremt A nagy horderejű, történelmi jelentőségű változásokat, s az új szellemet köszöntve mindent megteszünk, hogy legjobb tudásunkkal és erőnkkel támogassuk mindannyiunk közös nagy ügyét, társadalmunk elmélyülő demokratizmusát, s a népeink boldogulását segítő eszméket. Új Szó, 1968. április 2. 9-10. p. 6 Pozsony, 1968. március 27. Az Új Szó beszélgetése Lőrincz Gyulával, a Csemadok elnökével a nemzetiségi kérdésről, amelyben Lőrincz kiemelten foglalkozik a magyar kisebbséget a második világháború után ért jogsértések jóvátételének kérdésével is (részlet). BESZÉLGETÉS LŐRINCZ GYULA ELVTÁRSSAL A MAGYAR NEMZETISÉGI KÉRDÉSRŐL A CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának januári határozatai nyomán egész társadalmunkat átfogó, szinte soha nem tapasztalt irányú aktivitás bontakozott ki. A párt vezette demokratizálódási folyamat életünk ezernyi kérdését veti 106 A legutóbbi, 1964. évi választások során a 300 fős prágai Nemzetgyűlésben 10, a 92 tagú pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsban 11 magyar nemzetiségű képviselő kapott helyet. Többségükben kétkezi munkások és szövetkezeti dolgozók voltak, de képviselői mandátumhoz jutott többek között Lőrincz Gyula, a Csemadok elnöke és Dénes Ferenc, az Új Szó főszerkesztője is. 63
