Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
Egyetértünk azzal a további alapvető követelménnyel, hogy az alkotmányban és más törvényekben leszögezzék mindazokat az alapelveket, amelyek biztosítják a magyar kisebbség nemzeti létét, kulturális és gazdasági fejlődését. Törvényes biztosítékot kell adni a magyar kisebbségnek arra, hogy bárminemű diszkrimináció elkövetőit törvényes úton felelősségre vonják. Minden tekintetben biztosítani a magyar nyelv, illetve a kétnyelvűség használatát és a községek, városok nevének kétnyelvű használatát is. Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a magyar fiatalok anyanyelvükön is végezhessék főiskolai tanulmányaikat ott, ahol ez indokolt, akár úgy, hogy egyes csehszlovák egyetemeken magyar tagozatokat létesítsenek, vagy állami ösztöndíjjal a magyarországi főiskolákon folytathassák tanulmányaikat. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy a főiskolai felvételiknél nagyobb figyelmet szenteljenek a nemzetiségi arányszám betartásának. Jogos követelmény, hogy a magyarlakta Dél-Szlovákiát az eddiginél gyorsabban iparosítsák, megfelelő munkalehetőséget biztosítva ezzel, s ennek révén kiegyenlítsék az ország más részeivel szembeni életszínvonal-különbségeket. Nyilvánosan hatálytalanítani kell a magyar kisebbséget sújtó és diszkrimináló törvényeket és rendeleteket, annál inkább, mert ezekkel több esetben a közelmúltban is viszszaéltek. Az Új Szó pártszervezete teljes mértékben támogatja a személyi kultusz idején meghurcoltak következetes rehabilitálását és a felelősek felelősségre vonását. Ugyanakkor azonban követeli a magyar kisebbség, a meghurcolt magyar dolgozók rehabilitálását is. Az az álláspontunk, hogy a CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya nyilvánosan tárja fel a magyar kisebbséggel szemben elkövetett törvénysértések okait és végre adjon méltó elégtételt. Jogi és vagyoni elégtételt kérünk mindazok számára, akiket az 1945-48-as, de még a későbbi években is bármilyen vonatkozásban sérelem ért. Teljes mértékben jogos követelménynek tartjuk azt is, hogy a káderpolitikában, a vezetés és az irányítás különböző szintjein, az állami, párt- és társadalmi szervek nagyobb figyelmet fordítsanak arra, hogy rátermett magyar nemzetiségű dolgozókat is állítsanak felelős tisztségekbe nemcsak a választott, hanem a végrehajtó szervekben is. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk szóvá tenni, hogy aránytalanul kevés a magyar kommunisták száma, s ezért a tagfelvételnél a jövőben erre is ügyelni kell. Tekintettel arra, hogy az érvényben levő választási törvény egyes cikkelyeinek demokratizmusa kétségbe vonható, s mivel a választási előkészületek első szakaszában a jelöltek kiválasztása gyakorlatilag nem felelt meg még e törvény igényeinek sem, javasoljuk a nemzeti bizottsági választások elhalasztását. Nézetünk szerint a választási törvény novellizálása105 után meg kellene ismételni a jelöltek kiválasztásának egész folyamatát. Ugyanakkor nem tartjuk célravezetőnek a választás túlságos elodázását sem, mivel ez egyet jelentene olyan képviselők tisztségének meghosszabbításával is, akik államhatalmi szerveinkben hátráltathatnák a demokratizálódás folyamatát. Szükségesnek tartjuk a jelölésnél betartani nemcsak a nemzetiségi arányokat, hanem sokéves tapasztalat alapján igazodni ahhoz az igényhez is, hogy a magyar kisebbséget a nemzeti bizottságokban, valamint az SZNT-ben és a Nemzetgyűlésben is nemcsak rendszerünkhöz hű, odaadó, munkahelyükön kiválóan helytálló, hanem egyben rátermett, széles látókörű, a közéletben aktív tevékenységre képes, 105 módosítása. 62
