Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)

Az Új Szó közéleti szerepét tekintve tartozunk az igazságnak annak leszögezésével is, hogy a szerkesztőség pártszervezete évek óta több ízben bírálta a lap színvonalát, a fajsúlyos társadalmi kérdésekkel foglalkozó írások hiányát és rámutatott a lap főszer­kesztője egyes kérdésekben elfoglalt helytelen állásfoglalására. Meg kell mondanunk azt is (és ezt is több ízben bíráltuk), hogy a szerkesztőbizottság tevékenysége is a fen­tiek következtében jobbára formálissá vált. A partbizottság és a pártszervezet ezzel kap­csolatos állásfoglalásáról az SZLKP Központi Bizottsága sajtó- és ideológiai osztályának tudomása volt, ennek ellenére a lap érdeke szempontjából szükséges változásra nem került sor. A CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári plénumának következtetéseiből eredő feladataink teljesítése szempontjából szükséges, hogy az eddiginél sokkal rugal­masabban, kezdeményezőbben és őszinte igazmondással lépjünk fel a párt és a társa­dalom érdekeinek szolgálatában, s a szocialista demokrácia elmélyítésében. Ennek ér­dekében a pártszervezet szükségesnek tartja, hogy a lap vezetésében az SZLKP Köz­ponti Bizottsága változást eszközöljön. Dénes Ferenc elvtárs közel másfél évtizede áll a lap élén. Sok évtizedes munkás­­mozgalmi munkáját, érdemeit becsüljük, s nem vonjuk kétségbe a lap érdekét szolgáló tevékenységét sem. A pártbizottság sokéves tapasztalat alapján azonban azt sem hall­gathatja el, hogy Dénes elvtársnak jelentős szerepe van a szerkesztőségben, valamint a lap szerkesztésében megmutatkozó deformációkban. Ily módon nem látjuk biztosíté­kát annak, hogy további tevékenységével a demokratizálódási folyamatot következete­sen valóra válthatná. Ezért helyesnek találnánk, ha Dénes elvtárs tudomásul venné ér­veinket, a párt Központi Bizottsága pedig többszöri kérelmét mérlegelve felmentené őt a főszerkesztői tisztség alól. Különben nyíltan kimondjuk azt is, hogy az ötvenes években a személyi kultusz szel­leme a szerkesztőségre is hatott, önkritikailag be kell ismernünk, hogy az említett idő­szakban, de azt követően is, lapunk eszmei vonalvezetésének és káderpolitikájának hi­báiért felelősek több egymást követő pártbizottság, illetve a szerkesztő bizottság akko­ri tagjai. A CSKP Központi Bizottsága decemberi és januári plénumából eredő államjogi elren­dezést illetően az Új Szó pártszervezete úgy véli, hogy a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának januári ülése után kibontakozott széles körű de­mokratizálódási folyamat megteremti annak feltételeit, hogy a magyar kisebbség hely­zetét egy föderációs államforma keretében alapvetően rendezzék. Ehhez a CSEMADOK javaslata reális alapot nyújt. Az a nézetünk, hogy alkotmányerejű törvényben kell egyér­telműen és konkrétan meghatározni a nemzetiségek államjogi helyzetét. Annak alapján, hogy a magyar kisebbség kompakt egységet alkot, magyar járásokat kell létesíteni és intézményesen biztosítani a magyar kisebbség közigazgatási, kulturális és gazdasági önigazgatását. Alapvető követelménynek tartjuk a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Nemzetgyűlésben nemzetiségi bizottság megalakítását, a Megbízotti Testület104 kereté­ben létrehozni a Nemzetiségi Megbízotti Hivatalt, a kormány mellett nemzetiségi állam­­titkárságot létesíteni. 104 Helyesen: Megbízottak Testületé. 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom