Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták
mely részben a bevezető szövegben, részben pedig az egyes cikkelyekben mutatkozik meg, főleg a 3. cikkely szövegében (mellékelve). Az állami, társadalmi [szervezetek képviselőivel] és egyénekkel történt beszélgetések során tapasztaltuk, hogy az alkotmánytörvény elfogadása mérföldkövet jelent a Szlovákiában élő magyar nemzetiségek további helyzetének alakulásában, biztosítja jogainak törvényes gyakorlását, azonban a törvény létrehozásával a korábban fennállott és jelenleg is mélyenszántó problémák, nacionalista, soviniszta villongások nem szűntek meg, azok feltehetően tovább fognak éleződni, különösen a törvény gyakorlati megvalósításakor. Mindkét részről (szlovák-magyar) tapasztalhatók nacionalista-soviniszta hangok - bár a Csemadok vezető titkára véleménye szerint a magyarság körében ez nem számottevő -, számítani lehet a jogok gyakorlati érvényesítésekor akadályokra. Mivel mindkét törvény előkészítése igen rövid idő alatt történt meg, annak gyakorlati megvalósítása előkészítve nincs, így a megvalósítás és alkalmazása terén a legkülönbözőbb elképzelésekkel lehet találkozni, melyek összegezése csak a következő hónapokban lehetséges. A törvény szelleméből kiindulva létrehozták a SZNT mellett működő „nemzetiségi titkárságot”, melynek vezetője, Tolvaj Bertalan magyar, valamint a SZNT képviselőiből a „nemzetiségi bizottságot”, melynek vezetője, Fábry István ugyancsak magyar nemzetiségű. (Mindkét szerv feladata újságokban megjelent.) Jellemző a bizonytalanságra és felkészületlenségre, hogy a két szerv között még nincs semmi kapcsolat, munkájukat illetően konkrétumról még nem beszélhetünk. A Csemadok vezető titkára491 tájékoztatása szerint a nemzetiségek (elsősorban [a] magyar) jogainak biztosítása érdekében állami szinten (Szlovákiai) „Nemzetiségi Tanács” fog alakulni, melynek vezetője magyar nemzetiségű miniszterelnök-helyettes lesz, ezenkívül a földművelésügyi, valamint az iskola- vagy művelődésügyi tárcát töltenék be magyar nemzetiségű (szlovákiai) miniszterrel. így a miniszterelnökön kívül még két magyar nemzetiségű tagja lenne a szlovákiai kormánynak. E tekintetben már tárgyaltak a SZNT és a SZLKP Elnökségével. A nemzetiségi alkotmánytörvény gyakorlati végrehajtásáról a tulajdonképpeni tárgyalások a közeljövőben indulnak meg, melyek nagymértékben meghatározzák a magyar nemzetiség helyzetét és jövőjét a Szlovák Szocialista Köztársaságban. Sztankó főkonzul MOL, KÛM-TÛK, 1968-Csehszlovákia, 24. d., 001609/10-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 491 Szabó Rezső. 400
