Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták
138 Pozsony, 1968. november 22. Sztankó Pál pozsonyi magyar főkonzul jelentése, amelyben részletesen ismerteti a föderációs és a nemzetiségi alkotmánytörvényt (részlet). SZIGORÚAN TITKOS! Szám: 1/14/1968.SZT. Készült: 7 példányban. Kapják: 5 pl. Központ. 1 pl. Prága. 1 pl. saját. A föderációról szóló javaslattal egyidejűleg - a január utáni „demokratizálódási" folyamat részeként - elsősorban a Szlovákiában élő nemzetiségek (magyarok, ukránok) felvetették a nemzetiségek helyzetének alkotmányban ill. alkotmányjogi törvényben való rendezését is, miután azt eddig csak nagyrészt belső, nyilvánosságra nem hozott rendeletek szabályozták, amelyek érvényesítésénél nagy szerepet játszottak szubjektív tényezők. Bár ezek az igények, a nemzetiségek szervezetei (Csemadok) által ezzel kapcsolatban kidolgozott javaslatok és ezekre a - sokszor szenvedélyes indulatokon, nacionalista érzelmeken alapuló - szlovák reagálások hónapokig tartó éles nemzetiségi vitákat idéztek elő, a felső vezetés indokoltnak és jogosnak tartotta a nemzetiségek igényét s a föderációról szóló törvénnyel egyidejűleg külön alkotmányjogi törvényt fogadtak el a Csehszlovákiában élő nemzetiségek (magyar, német, lengyel, ukrán) helyzetének rendezéséről. E törvény biztosítja:- a nemzetiségek teljes egyenjogúságát és az általános fejlődésükhöz szükséges feltételeket;- arányos képviseletüket a törvényhozó testületekben és egyéb választott szervekben;- kulturális fejlődésüket;- anyanyelvűk hivatalos használatát a vegyeslakta területeken;- nemzeti kulturális-társadalmi szervezetekben való tömörülés jogát;- az anyanyelvű sajtó és tájékoztatás jogát;- megtiltja az elnemzetlenítés bármilyen formáját. Ez természetesen csak alaptörvény, amelynek alapján az illetékes nemzeti tanácsoknak (SZNT, CSNT) külön törvényekben kell rendezniük a területükön élő nemzetiségek helyzetét. A törvény szelleméből kiindulva a SZNT mellett létrehozták már a „Nemzetiségi Titkárságot” és „Nemzetiségi Bizottságot". Ezek egyelőre nem végleges, hanem átmeneti szervek, amelyek legfőbb feladata most az, hogy aktívan részt vegyenek az alkotmányjogi törvényhez kapcsolódó SZNT-törvények kidolgozásában. Pillanatnyilag azonban még 492 Pozsony, 1968. november 22. Tárgy: A csehszlovák föderáció 492 A kihagyott rész a cseh-szlovák föderáció létrejöttének történelmi előzményeit és a föderációs alkotmánytörvényt ismerteti. 401
