Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
Összefoglalás: A vizsgálat megállapította, hogy Szabó Rezső 1968-1969-ben a Csemadok vezető titkáraként több súlyos politikai hibát vétett. Ezek főként abban nyilvánultak meg, hogy a sajtó hasábjain megalapozatlan nézeteket terjesztett a nemzetiségi kérdésről, 1968 augusztusában szovjetellenes nyilatkozatokat szövegezett, s 1968. augusztus 22-én szót emelt a Csehszlovák Rádió magyar adásának újraindításáért, amely „Gabonaváros” néven a Szovjetuniót és a többi szocialista országot rágalmazta. Szovjetellenes nézeteket vallott 1968 augusztusa után is. Helytelen opportunista magatartása a rendkívüli közgyűlés előkészítése során is megmutatkozott, amikor nem tudott helyes marxista álláspontot elfoglalni a készülő programmal kapcsolatban. Elvtelen módon olyan embereket juttatott be a Csemadok KB-ba, mint Duray Miklós, Varga Sándor és Janics Kálmán, akik szovjetellenesek és szélsőségesen nacionalisták voltak. Hibái mellett azt is meg kell állapítani, hogy az SZNT irodájában lelkiismeretesen teljesítette a párttag feladatait, bár korábbi helytelen nézeteitől nyilvánosan nem határolódott el. E tények alapján javasoljuk törlését a CSKP-ból és visszahívását az SZNT és a Nemzetek Kamarája képviselői tisztségéből. 129 Pozsony, 1972. április 15. A Csemadok Központi Bizottságának a szövetség XI. országos közgyűlésén Varga Béla vezető titkár által előterjesztett beszámolója, amely csaknem teljes egészében a Csemadok 1968-1969-es tevékenységének elmarasztalásával foglalkozik (részlet). Társadalmi életünk viszonylag gyors konszolidációját az tette lehetővé, hogy pártunk központi bizottsága időben levonta a szükséges következtetéseket és tanulságokat az 1968-69-es évek eseményeiből. Pártunk központi bizottságának 1970 decemberében megtartott ülésén Tanulságok címen elfogadott dokumentumai helyesen mutatnak rá az elmúlt időszak veszélyes fejleményeire, amikor a szocialistaellenes erők a szocialista társadalmi rend felszámolására törekedtek. Az ebben az időszakban megnyilvánult válság a CSEMADOK-ot sem kerülte el. Szükséges tehát, hogy mai közgyűlésünkön mi is levonjuk a tanulságokat mindazon hibákból és tévedésekből, melyeknek tanúi voltunk az elmúlt időszakban. A tanulságok levonása főleg azért szükséges, hogy az elősegítse munkánk sikeres folytatását és megakadályozzuk hasonló tévedések és hibák elkövetését a jövőben. A CSEMADOK 1968-69-es tevékenységével kapcsolatban fontos helyet foglal el a CSEMADOK Központi Bizottságának a nemzetiségi kérdés rendezésével kapcsolatban 1968. március 12-én elfogadott állásfoglalása. Ha értékelni akarjuk az állásfoglalás tartalmát és annak hatását az 1968-as politikai helyzet alakulására Szlovákia magyarlakta vidékein, akkor meg kell mondani, hogy hasonló javaslat és állásfoglalás kidolgozása a nemzetiségi kérdés területén nem egyedülálló jelenség a CSEMADOK életében. Már az 1968-as évet megelőzően részben a pártszervek kérésére, részben saját kezdeményezésből a CSEMADOK KB elnökségének kommunista tagjai több esetben is kötelességüknek tartották kifejteni állásfoglalásukat és javaslataikat a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban a párt- és állami szervek előtt. 369
