Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
nemzetiségű asszonyokkal való munka formáit. A Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsága mellett létrehozza a szövetség keretében szervezett magyar és ukrán nők Nemzetiségi Szekcióját. A szekción belül létrejön külön a magyar és külön az ukrán nők Tanácsa, amelynek tagjai részben a járási konferenciákon a Központi Bizottság plénumába jelölt magyar, illetőleg ukrán nők lesznek, részben az az aktíva, amely eddig is mint a nemzetiségi kérdés megoldására alakult bizottság működött a nőszövetség elnöksége mellett. A Magyar Nők Tanácsa megválasztja a maga elnökét, aki egyúttal tagja lesz a nőszövetség elnökségének. A Nőszövetség felajánlotta a magyar asszonyok képviselőjének a kongresszuson megválasztandó négy alelnöki funkció közül az egyiket. A Magyar Nők Tanácsa foglalkozni fog a magyar nemzetiségű nők sajátos politikai, társadalmi, kulturális, továbbá gazdasági és művelődési problémáival, s megoldásukra javaslatokat tesz a nőszövetség Elnökségében és ellenőrizni fogja megoldásukat. Szakemberekből széles körű aktívát gyűjt maga köré, segítségére lesz a problémák feldolgozásánál, továbbá segíti a magyar szervezeti tagság sokoldalú művelődését. (Előadások, tanfolyamvezetések stb.). A Tanács tagjai részt vesznek a Nőszövetség különböző szakbizottságainak ülésein, valamint azok munkájában. A Magyar Nők Tanácsa figyelemmel kíséri a magyar nyelvű sajtó tevékenységét. A falvakon, városokban klubok alakulnak, amelyek keretében társadalmi, politikai, kulturális nevelésben részesítik a nőket. (Előadások, érdekkörök, tanfolyamok stb.) A klubok vezetőit a szlovák asszonyok a Živena klubokban, a magyar asszonyok saját klubjaikban maguk közül választják, és járási szinten hagyják jóvá. A klubok munkáját a járási bizottság mellett alakult „klubtanácsok’’ ellenőrzik, amelyeknek tagjait magyar vonalon a helyi szervezetek magyar asszonyai javasolják, és a Nőszövetség járási titkársága hagyja jóvá. A klubokba tömörült magyar asszonyok klubtevékenységük során a sajátos helyi és járási problémákat továbbítják a Nemzetiségi Szekció magyar Tanácsához, amely azokat a már említett úton javasolja megoldásra. A Szlovákiai Magyar Nők Tanácsa így állandó kapcsolatban lesz a falvak, városok és járások klubéletével, és aktivistái útján abban maga is szervesen részt vesz. A Magyar Nők Tanácsa ellenőrzi, hogy a vegyes járásokban betartják-e a nőszövetségi értekezleteken, gyűléseken a kétnyelvűség elvét, és hogy a szervezési jellegű tájékoztató anyag magyarul kerül-e tagsága kezébe. Ezt szolgálja majd a Funkcionárka néven szlovák nyelven megjelenő havi folyóirat tervbe vett magyar mutációja is, amely a közös anyag mellett külön a magyar asszonyokhoz szóló tájékoztató anyagot is közöl. A Magyar Nők Tanácsa havonta egyszer tart értekezletet, de szükség esetén gyakrabban is. A falusi és városi klubok igyekeznek kapcsolatot teremteni a falvakon és városokban működő egyéb társadalmi-kulturális szervezetekkel és klubokkal, így természetesen a Živena -klubokkal is.327 Nő, 1969. január 26. 2. p. 327 A Szlovák Nőszövetség 1969. január 30-31-i alakuló kongresszusának határozata jóváhagyta a Nemzetiségi Szekció létrehozását, a Magyar Nőtanács azonban csupán 1969. május 16-án alakult meg. Elnökévé Lőrinczné Gály Olgát, Lőrincz Gyula feleségét választották. (Új Szó, 1969. május 17. 2. p.) 231
