Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)

80 Pozsony, 1969. december 16. Az Új Szó tudósítása a Csemadok KB december 14-15- i üléséről, amely az elfogadott nemzetiségi alkotmánytörvény értékelésével és megvaló­sításának lehetőségeivel foglalkozott, s 1969 márciusára halasztotta a rendkívüli orszá­gos közgyűlés megtartását. Ülésezett a CSEMADOK Központi Bizottsága LEGYÜNK ALKOTÓI A POLITIKAI ÉS A TÁRSADALMI ÉLETNEK (Tudósítónktól)- Szombaton és vasárnap Bratislavában ülést tartott a CSE­MADOK Központi Bizottsága. Az ülés napirendjén a CSKP Központi Bizottsága novem­beri plénumán12'' elfogadott javaslatból a CSEMADOK-ra háruló feladatok, a helyi szerve­zetek és járási küldöttválasztó közgyűlések lefolyásáról szóló beszámoló és a program­­tervezethez beérkezett észrevételek ismertetése, illetve a CSEMADOK március 12-i ál­lásfoglalása alapján végzett munkáról szóló beszámoló szerepelt. Az első napirendi ponthoz Dobos László, a CSEMADOK országos elnöke tartott beszá­molót, a másodikhoz Varga Sándor titkár, a harmadikhoz pedig dr. Szabó Rezső vezető tit­kár. A küldöttválasztó közgyűlésekről szóló beszámoló kiemelte, hogy a szervezetek problé­máin kívül behatóan foglalkoztak a nemzetiségi kérdés megoldásával. A helyi szervezetek és járási konferenciák egyöntetű támogatásukról biztosították a CSEMADOK Központi Bi­zottságát. Megtudhattuk továbbá azt is, hogy a CSEMADOK programtervezete kedvező visszhangra talált, s támogatják a szervezeti élet korszerűsítésére tett törekvéseket. A Központi Bizottság tagjai érdeklődéssel hallgatták meg Dobos László beszámoló­ját, aki a CSKP KB novemberi ülése határozatai alapján a CSEMADOK-ra háruló felada­tokat elemezte. Ennek kapcsán szólt a nemzetiségi törvény elfogadásáról is. „ Hosszú hónapok küzdelme, várakozása, időt és erőt őrlő vitái után eredményekről is szólhatunk... Október végén jóváhagyták a nemzetiségekről szóló alkotmánytörvényt. Igaz, elképzeléseinkhez képest kompromisszum, és jelentős tételeiben is kompromisz­­szum az elfogadott törvény - mondotta Dobos László, majd így folytatta: Ennek ellené­re azonban eredmény, olyan vívmány, amely minőségileg és történelmileg magasabb szintű társadalmi kibontakozás alapjául szolgálhat. " A továbbiakban kiemelte, hogy az elkövetkezendő hónapok szívós munkája alapján telí­tődhet csak a törvény élettel. Ugyanakkor bírálólag szólt arról, hogy a törvény realizálása - saját hibánkon kívül - lelassult. Hangsúlyozta, szükség van arra, hogy a közvélemény to­vábbra is érdeklődéssel kísérje a kérdés megoldását, a sajtó pedig rendszeresen tájékoz­tassa a közvéleményt az ügy alakulásáról. Elismeréssel szólt az SZNT Nemzetiségi Bizott­sága megalakulásáról, bár az eredeti elképzelés nem vegyes bizottsággal, hanem a nem­zetiségeket képviselő testülettel számolt. Az SZNT Nemzetiségi Titkársága is megkezdte november elején tevékenységét, és munkájának már azóta is kimutatható nyomai vannak. 324 324 A CSKP KB-nak a pártvezetésen belüli szovjetbarát irányzat térnyerését hozó 1968. november 14-17-i ülése meghirdette a „normalizáció” programját, elhatárolódott a január utáni politika „negatív elemei­től", s határozatban mondta ki a „szocialistaellenes erők" leleplezésének szükségességét. 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom