Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
Összefoglalás: A szlovák nemzet helyzete nem csak a csehekkel szemben deformálódott, hanem a nemzetiségekkel szemben is, s nem találni a történelemben még egy olyan esetet, hogy a többségi nemzet a nemzetiségekkel szemben ennyire nem egyenjogú helyzetbe került volna. Mindezt a szlovák burzsoá nacionalisták elleni kampány okozta, amely a dél-szlovákiai szlovákokat szlovákságuk megtagadására késztette. A Matica slovenská helyi szervezeteit megszüntették, a Csemadok gyakorlatilag nemzeti politikai párttá vált, s miközben a magyarok esetleges nemzeti sérelmei nagy visszhangot kapnak a sajtóban, a szlovákok sérelmeiről a mai napig hallgatnak. A szlovák szülőket arra kényszerítik, hogy gyermekeiket magyar iskolába járassák, a Magyarországról áttelepült szlovákok pedig nemzeti szempontból kisebb jogokat élveznek, mint a horthysta Magyarországon. A magyarok 1950 és 1961 közötti 45%-os szaporulata nem csupán a reszlovakizáltak megváltozott nemzetiségi bevallásának következménye, hanem annak, hogy a szlovákok félelemből magyarnak vallják magukat. Mindezen okoknál fogva a Csemadok KB vagy a Csemadok Galántai Járási Bizottsága által megfogalmazott igények alaptalanok. 18 Pozsony, 1968. április 25. Daniel Okáli A kassai kormányprogram „bűnöseinek" keresése (Hľadanie „hriešnikov“ Košického vládneho programu) c. írása a Predvoj című hetilapban, amelyben védelmébe veszi a magyar lakosság második világháború utáni kitelepítésének elvét. HĽADANIE „HRIEŠNIKOV“ KOŠICKÉHO VLÁDNEHO PROGRAMU Daniel Okáli V rámci obrodného a demokratizačného procesu i naša maďarská menšina si nárokuje uplatnenie svojich národnostných práv, a to do tých povestných „dôsledkov“. Deje sa to aj v rezolúciách miestnych a okresných konferencií kultúrneho spolku Csemadok. A tak napr. v rezolúcii Okresného výboru Csemadok v Galante sa v odseku III. 2. dočítame: „Žiadame revíziu Košického vládneho programu v súvislosti s riešením národnostnej otázky, prehodnotenie reslovakizácie, deportácie a presídľovacej akcie a rehabilitáciu postihnutých, materiálne odškodnenie, ako aj uverejnenie mien zodpovedných osôb, ktoré tieto akcie organizovali a brať ich na zodpovednosť." Vzhľadom na to, že v r. 1946 - 48 ako splnomocnenec vlády, ako vedúci Československej presídľovacej komisie v Budapešti, ako predseda našej zložky Československomaďarskej zmiešanej komisie atď. stál som na čele výmeny obyvateľstva, a teda „organizoval“ presídľovaciu akciu, považujem za potrebné povedať k rezolúcii niekoľko zásadných slov: Predovšetkým aká bola zásadná koncepcia našej národnostnej politiky, aká bola jej generálna línia a jej konečný cieľ? Kto „organizoval“, formuloval túto koncepciu? 104
