Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

95

még Ruszinszkóban alkotmányos élet és választások egyáltalán nem voltak, egyenesen az alkotmányosság ellen elkövetett veszedelmes merénylet. Nekünk tehát a ruszinszkói Tetká’-t, mint ilyet elismernünk lehetetlenség.

E 'Pctká’-ról csak abban az esetben lehetne beszélni, ha ez az öttagú bizottság nem a csehszlovák kormány, hanem a csehszlovák nemzetgyűlés által lenne kiküldvc, éspedig azzal a határozott utasítással, hogy az alkotmányos úton összehívandó ruszinszkói autonóm nemzetgyűlés által szintén kiküldcndő öttagú bizottsággal az autonómia kiépítéséről mint egyenlő rangú és egyenlő jogú tárgyaló fél tárgyalhasson. Minthogy azonban a jelenlegi ’Petka’ a kormány által van kiküldvc és nem a fenti megbízással, tehát mi a ruszinszkói ’Pctká’-val, mint ilyennel autonómiánk kiépítéséről hivatalosan még csak eszmecserét sem folytathatunk.

Gravantinális-e a Ruszinszkói Magyar Pál lok Szövetségének a politikája vagy pétiig reálpolitika?

Gravaminális politikának csak akkor lehetne nevezni a mi politikánkat, ha mi a sérelmeink felsorolásán kívül egyebet nem tettünk volna és nem igyekeznénk tenni, ha mi a hatalmi tényezőkkel való tárgyalások elől bármikor is elzárkóztunk volna; ha mi sérelmeink felsorolása mellett orvoslási módozatokat nem igyekeztünk volna szerezni és teremteni, és ha mi egyetlen alkalmat is elmulasztottunk volna - a velünk szemben a kormányhatalom részéről megnyilvánuló ellenséges indulat dacára is - a magyarság bármely tagját ért sérelemnek orvoslására vagy orvosoltatására.

Azonban akkor, amikor mi sérelmeinket monstrc-küldöttséggcl, számtalan memorandummal és dcputációjárással az orvoslás reményében és az orvoslás mikéntjének konkrét megjelölésével juttattuk cl az illetékes fórumokhoz, akkor gravaminális politika vádjával iilcthetők nem vagyunk. A mi politikánk rcálpolitika, éspedig módozatait tekintve a mai alkotmánynélküli viszonyok közötti egyedül lehetséges rcálpolitika.

Egyébként szeretnök már egyszer azok részéről, akik minket állandóan gravaminális politikával vádolnak hallani, hogy mi az a rcálpolitika, amire ők gondolnak? Mert ha csupán a bchódolásl és meghajlást tekintik rcálpolitikának, akkor kijelentem, hogy a magam részéről ezt nem tartom annak, mert a behódolt és meghunyászkodott emberrel sokkal könnyebben tud a kormányhatalom elbánni, mint a tisztességes és önérzet által fűtött becsületes emberrel. így hát az ilyen meghunyászkodó politika reálisnak éppen nem mondható, mert csak a meghunyászkodottak megsemmisítésével végződhetik.

Ruszinszkói Magyar Hírlap (Ungvátj 1922. március 6.