Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
96 Fedinec Csilla 33 Prága, 1922. március 22. A ruszinszkói pártok közös prágai állásfoglalása Ruszinszkó autonóm jogainak védelmében. Tekintettel arra, hogy a ruszinszkói válság tisztán politikai jellegű, tekintettel arra, hogy a kormány által előterjesztett program tulajdonképpen csak gazdasági, kulturális és szociális beruházásokat tartalmaz, de egyáltalán nem érinti az elsőrendű fontossággal biró kérdéseket, tekintettel arra, hogy a programot a ruszinszkói szojm hajtja végre, a ruszinszkói politikai pártok, mint az autonóm tartomány egyedüli politikai szervei a kormányprogramot kielégítőnek és célravezetőnek nem tartják, mert a ruszinszkói válság megoldása szempontjából továbbra is megmaradnak a válság okai. Nevezetesen megmarad az, a) hogy a ruszinszkói polgárok a politikai jogokból a törvényhozásban és a közigazgatásban ki vannak zárva; b) hogy a tartományt oktroj segítségével igazgatják. A politikai pártok népüknek felelősségük és Ruszinszkó autonóm jogainak védelméből rájuk háruló kötelezettségek teljes tudatában megállapítják, hogy: 1. míg a Csehszlovák Köztársaságban az államhatalom egyedüli forrása a népalkotmánytörvény 1 Jj-a, addig Ruszinszkóban a nép a mai napig is meg van fosztva a politikai jogoktól és a statárium segélyével kormányozzák. Ezen törvénytelen helyzet megszüntetésének egyetlen eszköze a ruszinszkói politikai pártok részvételével előkészített alkotmányszerü szojm haladéktalan egybehívása. A törvényhozó szervbe való választások halogatása, az alkotmányellenes közigazgatásnak oktrojjal és a ruszinszkói törvényes képviselet részvétele és ellenőrzése nélkül való folytatása nem szüntetheti meg, hanem ellenkezőleg, csak kiélcsithcti a mostani akut válságot; 2. a békeszerződés a Csehszlovák Köztársaságot arra kötelezte, hogy a Kárpátoktól délre fekvő egész ruszin területet mint autonóm egységet szervezze meg. Az ideiglenes határt a ruszin nép részvétele nélkül az Ung folyóba állapították meg, minek következtében a ruszin népet két részre szakították szét, s az egyikben elválasztották Ruszinszkótól és hozzácsatolták Szlovcnszkóhoz. Ily módon az a megengedhetetlen anomália állott elő, hogy egy és ugyanazon államban egy és ugyanazon népet két részre osztottak különböző jogokkal. Ha a szlovák-ruszin határ végleges megállapítása a szojm és a központi parlament hatáskörébe is tartozik, a politikai pártok képviselői mégis szükségesnek tartják, hogy Ung megyének déli és nyugati része, valamint Zemplén megye is közigazgatási tekintetben még a szojm összehívása előtt Ruszinszkóhoz csatoltassék. Gagatko Andrij, Mocskos Iván, Kaminszky József, Volosin Avgusztin, Brascsajko Mihajlo, Spiegel Sándor, Salamon Kálmán, Árky Ákos, Gáti József, Kerekes István, Korláth Endre, Egry Ferenc, Bakó Gábor Ruszinszkói Mugyar Hírlap (Ungvár) 1922. március 29.
