Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
94 Fedinec Csilla kormány fog kidolgozni a legrövidebb időn belül ilyen autonómia-tervezetet és ezt még a pártokkal való tárgyalás előtt fogja közölni a pártvczctőségckkcl. Mi várjuk a tervezetet, épp úgy, mint a tárgyalásokra való meghívást is. Természetesen c tervezetnek a tárgyalásokra való meghívás előtt kell hozzánk eljutnia, mert hiszen szükséges, hogy legalább 2 heti időköz álljon a pártvezetőségnek rendelkezésére a kormány által beígért autonómia-tervezet áttanulmányozására, megvitatására és csak azután mehetnek bele a pártok a kormánnyal való eszmecserébe az autonómiatervezetről. Véleményem szerint ugyanis a jelenlegi politikai pártok vezetői magáról az autonómia mikénti megvalósításáról komoly tárgyalásokat nem folytathatnak, mert a 3 éves statáriális uralom alatt csupán a pártok keretei épülhettek ki. A pártok számbeli súlya felől azonban úgy a közönség, mint maguk a pártvezetőségek tájékozatlanok. S egyébként is a pártvezetőségek a gyülekezési tilalom folytán gyűléseket nem tarthatván, nem képviselhetik jogszerűen a közönséget és különösen nem állapítható meg az, hogy melyik párt milyen számaránnyal vegyen részt a tárgyalásoknál s így azok folyamán olyan pártok kerülhetnének kisebbségbe, amelyeknek tulajdonképpen többségük van. A jelenlegi pártok vezetői tehát a csehszlovák kormánnyal legfeljebb az autonóm törvényhozó szerv, a szojm megválasztásának mikéntjéről, időpontjáról, a szojm ideiglenes összetételéről, a kerületek beosztásáról, szóval az autonóm törvényhozó szerv megalkotását előkészítő munkálatokról tárgyalhatnak. Magáról az autonómiát kiépítő alaptörvényről legfeljebb csak eszmecserét folytathatnak és a pártok által ez eszmecserék alapján kezdeményezett javaslat csak mint tervezet kerülhet a választó közönség elé, amely a választások alkalmával szavazatával fog majd dönteni abban a kérdésben, hogy melyik autonómia-tervezet felel meg igényeinek legjobban. A Ruszinszkói Magyar Pál lok Szövetségének vezetősége folytatott-e eszmecserét о ruszin pártvezérekkel úrról, hogy az autonómia keretében miképpen gondolják a magyarság jogait biztosítani? Amint előbb mondottam a jelenlegi pártalakulatokat egy nem alkotmányos élet eredményeinek tekintem, s igy a pártvezéreket, köztük a ruszin pártvezéreket sem tekinthetem arra feljogosítottnak, hogy a megalakítandó szojm ruszin nemzetiségű képviselőinek prcjudikálva nyilatkozhassanak. Tehát nem tartom elérkezettnek az időt arra, hogy a magyarság jogainak biztosítására mintegy garanciákat kívánjunk a ruszin pártvczctöktől mint egyébként sem illetékesektől. Azonban nyugodt vagyok afelől, hogy c terület autonómiája keretében a ruszin nép részéről biztosítva lesznek a magyarság jogai, mert bármint igyekeznek is tendenciózusan beállítani egyesek a dolgot, a ruszin nép soha nem érzett még ellenszenvet sem, még kevésbé pedig gyűlöletet a magyarsággal szemben. így tehát a ruszin nép hangulata seperné cl azt a ruszin politikust, aki a magyarság ellenében gyűlöletet hirdetne. Milyen szerepe van az autonómia kiépítésénél a ruszinszkói Petkú ’-пик? A ’Petka’ mint fogalom körülbelül a régi kamarilla szerepét igyekszik a csehszlovák törvényhozásnál és kormányzatnál betölteni. Prágában a csehszlovák törvényhozás mellett a 'Petká'-nak, mint az 5 legnagyobb párt képviselőiből alakult testületnek, még lehet vitatni a jogosultságát és az ott talán fenn is fog allant mindaddig, míg maguk a kormánypártok nem fogják mint kölöncöt megszüntetni. Azonban ruszinszkói ’Pctká’-ról, mint alkotmányos tényezőről beszélni akkor, mikor
