Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Életrajzok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 635 társaság idején mint az ellenforradalmi mozgalmak egyik vezérét bíróság elé állították. A második Fricdrich-kormányban ( 1919) a belügyi tárcát töltötte be. 1920-tól a Magyar Nemzeti Szövetség elnöke. 1927-től 1933-ig országgyűlési képviselő. 1933-ban koronaőrré választották. 1939 júliusától 1940-ig Kárpátalja kormányzói biztosa. A felsöház tagja, később alclnökc is. Pjescsák, Iván (Nagyhársas, 1904 - Eperjes, 1972) A prágai Károly Egyetemen végzettjogot. 1933—44 közölt rövid ideig Ungváron, majd Mczőlaborcon ügyvédkedett. Lapot szerkesztett, 1936-ban görög katolikus középiskolát alapított Eperjesen. Tagja volt az Autonóm Földműves Szövetségnek, annak parlamenti képviselője 1937-38-ban. A Bródy-kormányban államtitkár. 1938 novemberében Eperjesen megalapította a Szlovcnszkói Orosz Néppártot, mely célul tűzte ki Eperjes és környéke Kárpátaljához csatolását. Utána visszatért az ügyvédi gyakorlathoz. 1949-ben a kommunista Csehszlovákiában eltiltották hivatásától, elűzték otthonából. Feketemunkásként dolgozott. Polivka, Iván (Zemplén, 1866 - Sztropkó, 1930) Az ungvári tanítóképzőt végezte cl. 1919-ig tanítóskodott, utána 1922-ig az ungi zsupa tanfelügyelője volt. Egyik alapítója a Duchnovics Társaságnak, a társaság Narodnaja Bibliotéka sorozatának szerkesztője. Rácz Pál (Munkács. 1888 - Budapest, 1984) Író, újságíró. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1907-től Beregszászon, Felsőbányán, Nagybegányban, majd Ungváron tanított. 1919-ben a csehszlovák hatóságok tanítói állásából elbocsátották. 1920-ban megalapította és 1938-ig szerkesztette a (Ruszinszkói) Kárpátaljai Magyar Hírlapot, 1921-38-ban egyidejűleg a Prágai Magyar Hírlap ruszinszkói szerkesztője volt. 1938 -44-ben Ung vármegye és Ungvár tanfelügyelője. 1945-47-bcn miskolci, 1947—48-ban budapesti tanfelügyelő. 1948-ban nyugalomba vonult. Rozsypal, Antonín (Domažlicc, 1866 - Prága, 1937) Prágában, Bécsbcn és Zágrábban tanult jogot. A monarchiában és az első Csehszlovák Köztársaság megalakulása után is a cseh területeken volt kormánytisztviselő. 1923-tól alkormányzó, 1928- lól az országos hivatal elnöke lett Kárpátalján. Ellene volt Kárpátalja autonómiájának, ám sokat telt az infrastrukturális, egészségügyi, oktatásügyi fejlesztések érdekében. 1937-ben nyugdíjazták és visszatért cseh területre. Sereghy Andor (Uglya, 1896 7) Színigazgató. 1933 júliustól a Kárpátaljai Magyar Színtársulat művészeti vezetője, novembertől igazgatója 1938 végéig. Siménfalvy Árpád ( ?) A '20-30-as években a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnökségi tagja, a kárpátaljai Magyar Nemzeti Párt ugocsai körzeti elnöke, tartománygyülési képviselő, majd az Egyesült Magyar Párt vezetőségi tagja, a Kárpátaljai Magyar Kultúrcgycsülct nagyszőlőst kerületi elnöke. 1939 nyarától Bereg (1940 novemberéig), Ugocsa és Ung vármegyék, valamint Ungvár thj. főispánja (1944 májusáig). Stefán, Avgusztin (Feketebátor, 1877 - Rahó, 1944) A budapesti és a kolozsvári egyetemen hallgatott jogot, majd Rabon volt ügyvéd. A Károlyi-kormány idején
