Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Életrajzok
636 Fedinec Csilla Ruszka Krajna kormányzójává nevezlek ki. A tanácsköztársaság idején népbiztos volt. 1919 -1924 között Lengyelországban élt emigrációban, majd hazatért Kárpátaljára és belépett a kormányzó Agrárpártba. 1925-1929 között a csehszlovák parlament képviselője, majd ismét Rahón iigyvédkedett. Szabó Lajos (?) Munkácson élt. 1921-től beregi esperes. 1924-ben és 1925-ben a magyar pártok parlamenti képviselőjelöltje. Szabó, Oreszt (Kövcsligct, 1867 - 194?) Budapesten szerzett jogi diplomát, vármegyei, majd belügyminisztériumi tisztviselő volt. 1918 decemberétől 1919 márciusi lemondásáig a ruszin ügyek minisztere. Utána viszszavonultan élt. 1939-ben a Ruszinföld autonómiájáról szóló írásaival jelentkezett újra. Szedoiják, Nikolaj (Nagybocskó, 1891 Harkov, 1934) A nagybocskói vegyi üzemben dolgozott. Az első világháború idején az osztrák-magyar hadsereg hadiflottájánál szolgált. Hazatérve, folytatta munkáját, az üzemben létrehozta a vidék egyik legnagyobb kommunista szervezetét. 1924-től a CSKP kárpátaljai parlamenti képviselője volt. 1931-ben a Szovjetunióba távozott, ahol rövidesen meghalt. Sztojka, Alekszander (Karácsfalva, 1890 - Ungvár, 1943) Ungváron és Budapesten tanult teológiát. A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyén kezdett dolgozni levéltárosként, majd Papp Antal püspök titkára lett. 1932-től az egyházmegye püspöke. Széles körű karitatív tevékenységet folytatott. 1939-től a magyar parlament felsőházának tagja, küzdött a ruszin autonómiáért. Mecénásként támogatta a kárpátaljai festőket. Tomcsányi Vilmos Pál (Budapest, 1880 Budapest, 1959) 1906-tól az igazságügy minisztériumban működött. 1914-től egyetemi magántanár. 1920-26-ban kisgazdapárti képviselő. 1920 1922-ben igazságügyminiszter és egyben 1921-ben belügyminiszter az első Teleki-, illetve a Bcthlcn-kormányban. Nevéhez fűződik számos jogalkotás. 1927-től 1939-ig kormánypárti programmal országgyűlési képviselő, 1939-től felsőházi tag. 1942-1944. májusáig Kárpátalja kormányzói biztosa. Virág Gyula (Huszt, 1880 - Munkács 1949) Festőművész. Münchenben és Budapesten tanult. 1903-ban Munkácson telepedett le. Végigharcolta a világháborút. Vozáiy Aladár, R. (Munkács, 1895 - ?) A budapesti egyetem bölcsészkarát végezte el. tagja volt az Eötvös Kollégiumnak. 1915-től két évet töltött az olasz, a szerb és az orosz fronton. A háború után karhatalmi különítményparancsnok. Utána Munkácson helyettes tanár. 1919 szeptemberében elbocsátották állásából. A Munkácson megjelenő Az Oslakó c. lap tulajdonosa és szerkesztője. 1938 őszén nemzetőr, majd Munkács város miniszteri biztosa, végül behívott parlamenti képviselő néhány hónapig. A Magyar Nemzeti Szövetség alclnökc. 1939 nyarán visszatért Munkácsra, folytatta újságírói tevékenységét. 1944-ben Budapestre távozott. Wellmann Mihály (?) A ’30-as években a Kárpátaljai Magyar Kultúrcgycsülct vezetője.
