Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 555 165 Budapest, 1939. augusztus. Balogh Arthur összefoglalása a ruszin autonómiával kapcsolatos véleményekről. Itteni szűkszavú magyar sajtóhíradások is megemlékeztek arról, hogy a magyar kormány a katonai igazgatás megszűntévelTM rendeletét adott ki a ruszin vagy a hivatalos elnevezés szerint „Kárpátalja-i terület” közigazgatására vonatkozóan'1 addig is, amíg ezt a kérdést a kárpátaljai önkormányzattal kapcsolatban törvény nem rendezi. Az önkormányzatot ennek a területnek ugyanis a visszacsatolás alkalmával a legilletékcsebb alkotmányos tényezők megígérték. Amint a rendeletből értesülünk, ennek az ideiglenes szabályozásnak a lölénycgc az, hogy a Kárpátalja-i területre a magyar miniszterelnök előterjesztésére az államfő kormányzói biztosi (tehát nem kormánybiztost) és főtanácsadót nevez ki. tizek a kinevezések már meg is történtek. A kormányzói biztos a vármegyei törvényhatóságokat megillető szabályrendelet-alkotási jogkört és a főispán hatáskörébe cső jogokat gyakorolja. Székhelye Ungvár. A Kárpátalja-i területen három közigazgatási kirendeltség működik, amelyek vezetőit a belügyminiszter nevezi ki és azok alispáni jogkört gyakorolnak. A közigazgatásra, bizonyos eltérésekkel, a magyarjogszabályok mérvadók. Hivatalos nyelv a magyar és a magyar-orosz. Kárpátalja külön hivatalos lapot kap. Mindebből természetesen nem vonhatunk következtetést arra, hogy minő lesz majd e területnek törvény által megállapítandó autonómiája. Egy jelentékeny területnek, amelyen egy magyarországi kisebbség: a ruszin nép van többségben, autonómiájáról lévén szó, minden egyébtől eltekintve már ezért kell hogy a kérdés bennünket érdekeljen. így érdeklődésünkre tarthatnak számot azok a megnyilatkozások is, amelyek különböző elgondolásokat tárnak elénk arra nézve, hogy minő legyen a Ruszintold autonómiája. Ilyen sajtó útján való megnyilatkozások már évekkel ezelőtt történtek. Ezeket sajnos egész terjedelmükben nem ismerjük. Előttünk van azonban az időrendben legutolsó - dr. Egan Imre nyugalmazott főispánnak „Milyen legyen a ruszin autonómia” f. év áprilisában Ungváron megjelent, 43 oldal terjedelmű munkája,” amelyben ezeknek a korábbi álláspontoknak a lényegét is előadja és velük polemizálva a maga elgondolásait kifejti. Ezek a korábbi álláspontok csak egyben egyeznek meg: a becsületes és megbízható ruszin nép dicséretében, az autonómia tekintetében azonban igen nagy eltéréseket mutatnak. Pedig nem szobatudósoktól származnak, hanem a helyzettel teljesen ismerős, ottani emberektől, ruszinoktól és magyaroktól. De a helyzetnek cgy-70 1939. július 7. 71 6.200/1939. M. E. rendelet Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről. 72 Dr. F.gan Imre: Milyen legyen a ruszin autonómiai! Miravesik Könyvnyomda. Ungvár, 1939, húsvét havában.
