Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

437

Nem kedvezőbb a helyzet a lengyelekkel, a ruszinokkal, sőt a kis román töredékkel sem. Azok is többségükben elégedetlenek. Nem elégítheti ki tehát a kormányzat politikája az itt élő nemzetiségeket, mert azoknak a fennmaradását és életérdekeit nem védelmezi meg. Hogyha Így volna, akkor valamennyien a kormánypárton volnának.

Hl kellett ezt így mondanom és mindazt, amit még cl fogok mondani. Felhatalmaznak erre a miniszterelnök úr következő szavai: „a világos beszéd a jóakaratot, a lojalistást és békét jelenti. A kétértelmű beszéd bizonytalanságot, bizalmatlanságot és fölösleges civódást okozna.” Szükséges lett volna,, hogy a miniszterelnök úr tényleg világosan beszéljen, őszintén, hogy elsősorban a barátok lássanak tisztán és világosan.

Nekünk is világosan kell látnunk a szövetségesek helyzetét. Én ezt sem Franciaországban, sem Oroszországban nem látom briliánsnak. Az előbbiben a jobb és a baloldal egymással éles harcban áll és emiatt a politikai és a gazdasági helyzet folyton fluktuál. Oroszországban sem kedvezőbb a helyzet. Ott, ahol a rendszer alapítóit, Bucharint, Kyrovot és legértékesebb munkatársaikat véglegesen elintézik, nem lehet szilárd helyzetről, nyugalomról, konszolidációról beszélni. A súlyos belpolitikai válságban szenvedők nem jó segítőtársak.

A Csehszlovák Köztársaság még mindig presztízs politikát csinál ahelyett, hogy rcálpolitikát folytatna. Anglia a leggyorsabban ál tudott váltani máról holnapra a négyhatalmi politika felé, mihelyt ezt az európai béke, de elsősorban a saját nyugalma érdekében szükségesnek tartotta. De sohase fogja komoly időben a köztársaságért és Közép-Európáért az ujját sem mozdítani, mert neki nem élctérdckc, nem szívügye Közép-Európa. „Anglia a saját impériuma miatti félelmében szükségesnek tartja, hogy valakivel megegyezzék, aki a Duna völgyi Európában a rendőr szerepét játssza, hogy neki magának ne kelljen beavatkozni”, írja a belga „Siècle”. A háborúból kimenekült angol lakosság iszonyodik a háborútól. Nem is csoda. Mindenki tudja, hogy csak Angliában van ma igazi béke, nyugalom és nagy konjunktúra. Ez a konjunktúra talán még csak az északi germán államokban, Svédországban, Norvégiában, Dámában és Hollandiában van meg.

A kisantant? Sokan kérdezik, hogy létezik-e még. Politikailag, gazdaságilag, vagy katonailag? Politikailag szétveri Oroszország, gazdaságilag szétveri a nagy távolság és a német verseny és katonailag Németország ellen egyik sem segítség. Sőt Románia gátként fog állni az orosz haderő ellen. (Sen. Steiner: Honnan tudja!) Onnan tudom, hogy Románia fél a bolscvizmustól, mert fél attól, hogy az orosz katonák málháikban behurcolják a bolsevista bacilusokat Romániába. (Sen. Steiner: Hát Hitlertől nem félnek?) Nekem sem Sztálin, sem Hitler nem szívügyeim. Az tény, hogy Románia inkább fél a bolsevizmus közeli bacilusaitól, mint a távolabbi Hitlertől.

De a kis dolgokból is látható, milyen mély szakadék van Királyháza és Halmi között. A köztársaság fennállása óta nem tudják a határ menti községek saját, román területen fekvő erdeikböl behozni még a tűzifát sem, nem is beszélve erdökitcrmclésröl, amit egyáltalán nem leltet elérni. (Sen. Steiner: Az a kérdés, kivel akarja itt a nemzetiségi kérdést megoldani?) Hodža miniszterelnök úrral. Nem magával, mit is kezdenék magával, hiszen maga talán még 5 százalékát sem képviseli a magyarságnak, míg én a magyarságnak 75%-át képviselem. (Sen. Steiner: Maga nem képviseli a magyarság 75%-át!) Maga kolléga úr, beszélhet a levegőbe, én statisztikai adatok alapján beszélek. A 9 képviselő és az 5 szenátor a magyarság 75 százalékának szavazatával jutottak be. Magát, Steiner szenátor úr, megtették szenátornak szava-