Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
438 Fedinec Csilla zátok nélkül is. Engem csak a népem tehet meg szenátornak és képviselőnek. Bennünket saját népünk szólít fel arra, hogy ilyen politikát csináljunk. (Sen. Steiner: Hitler, Horthy szorítja magukat erre a politikára!) Maguk egyebet nem tudnak, csak Hitler. Félnek Hitlertől és mindig Hitler van a szájukban. Mondjon valami mást is Hitler helyett. Nekem semmi közöm Hitlerhez, még kevesebb, mint magának Leninhez. (Sen. Steiner: Mégis hitlerista politikát csinál!) Ha nem tudja megérteni, legyen úgy, ahogy kívánja, hitlerista vagyok. Técsö mellett örökre elvittek a határrevízió alapján nemrég a szemünk előtt, világos nappal, 10.000 hold nagyon értékes földünket. A román földreform útján sok csehszlovák állampolgár jutott a szó teljes értelmében koldusbotra. Sok öngyilkosság kisércc nyomon e vagyoni harakirit. A jelenlegi határzár sem bizonyítéka a nagy barátságnak. De a tanulság örök értékű: az a barát, aki kis dolgokban nem tud nagylelkű lenni, nagy áldozatokra képtelen. Le kell szállni a Szajna és a Volga völgyéből a Duna völgyébe. Ez a realitás. Amaz ma már álom és naivitás. Tisztán kell látni. Franciaország európai hegemóniája már a múlté. Anglia érzi, hagy nincs kire támaszkodnia. A kollektív biztonság csődje a vcrchovinai diplomácia előtt is közismert. Ribbcntrop-Ciano-Halifax jelzik az új irányt. (Sen. Steiner: A fasizmus, a lordok!) Nem Bucharin és nem Kyrov. A német birodalom és Olaszország ellen lehet mondani bármit, de népük 90%a mögöttük áll; a Csehszlovák Köztársaság barátairól ez cl nem mondható. (Sen. Steiner: Nem áll a lakosság 9ď%,-a mögöttük!) 90% áll mögöttük és ez a fontos. (Sen. Stener: Szuronyokkal!) Az lehet, de ott áll. Hát Oroszországban nem szuronyokkal áll a rezsim? (Sen. Steiner: Nem bizony!) Nekem mondja, a tanárnak? (Sen. Steiner: Rossz tanár akkor!) Ha maga állapítja meg, akkor biztosan rossz tanár vagyok, hiszen senki sem kompetensebb ennek a megállapítására, mint maga. A népszövetség és a kollektív biztonság megbukott már a Kcllog-paktummal,” amely örökre ki akarta irtani a háborút. Azóta volt háború Peru és Bolívia között Dél-Amcrikában, Kína és Japán között Ázsiában, Abesszínia miatt Afrikában és a jobb és a baloldal között Spanyolországban. A jobb és a baloldal harcában részt vesznek mások is titokban. (Sen. Steiner: Szégyellhetik is magukat!) Akkor szégycllhctik magukat a bolsevisták is, akik szintén aktíve vesznek részt a spanyol háborúban. Ne azt hangoztassa Hodža miniszterelnök úr, hogy legyőzhctctlcnck vagyunk és a vezérkari főnök úr se verje olyan nagyon mellét, hogy állig fel vagyunk fegyverkezve, mert akkor Gőring még nagyobbat üt a kardjára. Ez pedig nagyon emlékeztet 1914-rc. Jó volna néha az öreg, megboldogult Kramáf szavaira hallgatni. Jó fejű ember volt (Výkriky sen. Steinera.), jobb, mint az öné és még öreg korában is tisztán látott. A „Národní listy" is adott egy okos tanácsot: „Az állam legjobb védelmezője a megelégedett polgár. Nem kell gyártani hazaárulókat ott, ahol nincsenek." Jó lenne, ha 53 53 Briand-Kellog paktum: az 1928. augusztus 27-én Párizsban aláirt nyilatkozat elveti a háborút. mint a nemzeti politika eszközét. Nem helyezett törvényen kívül minden háborút, amennyiben Kellog (az Egyesült Államok külügyminisztere) értelmezése szerint elismerte az önvédelem jogát. Az aláíró országok illetékességébe tartozott, hogy meghatározzák, milyen körülmények között folyamodnak önvédelmi háborúhoz. A paktum a gyakorlatban nem vált be, nem fékezte meg az agresszív hatalmakat sem erőszakos terjeszkedő politikájukban, sem támadó háborúk megindításában.
