Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
402 Fedinec Csilla 108 Prága, 1937. június 26. Hokky Károly beszéde a csehszlovák szenátusban Kárpátalja jogi helyzetéről. Tiszteli szenátus! Már több ízben rámutattam arra, hogy a csehszlovák kormányok egyáltalában nem teljesítették a saint-germaini szerződésben foglaltakat. Sőt a múlt év végén tartott beszédemben egyenesen és őszintén megmondtam, hogy valójában szerződésszegésről van itt szó. Nincs itt senki, aki ezért felelőssé tenné a kormányt, holott a törvényhozó testületeknek ez is kötelességük volna. Ez a kétoldalú szerződés, ha megcsonkítva is, mégis be van iktatva a törvények és rcndclctck tárába, tehát annak végrehajtásáért valójában mindkét törvényhozó testület és a kormány felelősek. Л csatlakozás csak így kapott volna értelmet. Az, hogy annak idején száz ember feljött Prágába és bejelentette a csatlakozását, az nem jelent semmit. Ok még ma is gondolkoznak azon, hogy valójában kinek a képviseletében jelentek meg itt annak idején. A saint-germaini békeszerződés két helyen is be van iktatva a törvények gyűjteményében. Egyszer az 1920. évi 121. számú alkotmánytörvényben, másodszor pedig az ugyancsak 1920. évi 356. számú kormányrendeletben, amely „a kárpátaljai generális statútum módosításáról” szól, egy olyan valaminek a módosításáról, ami előzőleg meg sem jelent a törvények és rcndclctck gyűjteményében. A generális statútumot módosító 1920. évi 356. számú rendelet bevezető intézkedésében az 1920. évi 121. számú alkolmánytörvény 3. §-ának 8. bekezdésére hivatkozik és a 17. záró paragrafusában pedig azt mondja, hogy ezzel az ideiglenes statútummal módosul és kiegészitödik Kárpátalja szervezete és közigazgatása számára kiadott 26.536/19. számú minisztertanácsi rendelet a generális statútumról. Az 1920. évi 356. számú kormányrendeletet - úgy tudom - akkor adták ki, amikor Švehla kiküldte, illetve mielőtt kiküldte volna Ehrcnfcldnck, Kárpátalja alkormányzójának. Ennek megfelelően a generális statútum módosítása az eredeti statútumból ismétli a kormányzói hatáskörre vonatkozó intézkedéseiket, de már mindenütt jogokat biztosít az alkormányzónak is, így a kinevezéseket már az alkormányzó is a kormányzóval együtt írja alá. Az eredeti 26.536/19. számú generális statútumot ma már kevesen ismerik Kárpátalján is, jóllehet, annak idején a „helyben szokásos módon”, a városokban falragaszok útján, a falvakban dobszóval kihirdcttcltc Hcnnoquc francia tábornok, a megszálló haderő főparancsnoka. Ez megismételte az alkolmánytörvény ama szakaszait, amelyek a kormányzói jog- és hatáskörre vonatkoznak. Az ebben megszabott kormányzói hatáskört szűkítik az 1920. évi 356. számú kormányrendelettel úgy, hogy Prága kiküldöttjének, az alkormányzónak, cgyütthatározási jogot biztosítanak. De ez a módosítás is végeredményben csak papír maradt. Valójában a kormányzói jogkör a gyakorlatban odafejlődött, hogy a kormányzónak megengedték ugyan, hogy saját lakásából egy-kél szobát kormányzóiroda céljaira használjon. Egy szép
