Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 383 hogy a körzeti polgári iskolák létesítésére vonatkozó törvény első ízben vonta ki az egyházak befolyása alól az iskolák egy nagy részét. A református tanítóképző és teológia, valamint az Ungvárott létesített katholikus teológia - úgy tudom - semmiféle állami támogatást sem kap. A legutóbbi prágai katholikus kongresszuson, amelynek én egyik magyar alclnökc voltam, fel akartam vetni a katholikus iskolák súlyos sérelmeit, azonban erről lebeszéllek és én tapintatosságból clállottam ennek a kérdésnek a felvetésétől, Gondoltam azonban, hogy a katholikus klérusnak lesz majd annyi súlya, hogy ezt a kérdést tapintatosan tudja majd elintézni az illetékes körökkel. Ebben azonban csalódtam. Évek óta kéri minden ruszinszkói fclckczct annak a nagy igazságtalanságnak a megszüntetését, hogy míg Ruszinszkón 4.908 koronát kell fizetni a felekezeti tanítók fizetésének kiegészítéseként, addig Szlovenszkón ez az összeg 1200 koronát tesz ki. A kongnia kiutalását az illetékes közigazgatási referensek a nyelvi vizsga letételével hozzák összefüggésbe, amiről az 1926. évi 57. számú törvény semmit sem tud, csak azt kívánja meg, hogy az illetők csehszlovák állampolgárok legyenek és középiskolai tanulmányaikat belföldi, csehszlovákiai iskolákban végezzék. Szerény véleményem szerint azoktól a lelkészektől, akik kincveztcttck, illetve megválasztottak - a protestánsoknál - valamely egyház lelkészévé, az állampolgárság hiánya miatt nem vonható meg a kongnia, miután az 1896. évi 222. számú osztrák birodalmi törvény, amely Szlovenszkón és Ruszinszkóban illetőségi ügyekben ma is általánosan használatos, kimondja, hogy minden lelkésznek abban a községben van illetősége, amely községnek valóban definitive megválasztott lelkésze. A kárpátaljai iskolák tanügyi refera tusában és tanfelügyelői között egyetlenegy magyar sincsen és úgy tudom, ugyanez az eset van Szlovenszkón is. Ha bárki talál ezek között egyetlenegy magyart is, én szívesen adok bármelyik magyar iskolára 100 koronát. (Sen. Fiikiesi: Hiszen (örefeix'nsiink sem ruszin nemzetiségű, mit aktá tok ti magyarok?) Nekünk éppen úgy jogunk van magyar tanfelügyelőre, mint nektek, ruszinoknak ruszinra. (Sen. Földest: Ez igaz, ehhez jogotok van!) Cseh iskolák vannak Ruszinszkón a következő magyar községekben: Barkaszó, Bátyú, Bonc, Beregszász, Nagybereg, Botrágy, Tiszacsoma, Nagydobrony, Halábor, Mezökaszony, Macsola, Rafajna-Újfalu, Rákos, Tiszaújlak. Cseh iskolák expositúrái: Nagybégányban, Helyén, Beregújfalun, Homokon, Mezővárin. Párhuzamos osztály van Tiszapéterfalván, Ungvárott, Nagyszőlősön, Ncvctlcnfaluban, Salánkon, Tekehazán, Téesön, Nagypaládon, Visken. Aki ismeri ezeket a magyar községeket, az ámulva és csodálkozva kérdezi, hogy mit csinálnak ezekben a színmagyar községekben a cseh tanítók; olyan községekben, amelyeknek egyikébenmásikában a cselt fináncon és csendőrön kívül mindenki magyar. (Sen. Föltlesi: Podkarpatská Rushan a prevrat óta i 70 cseh iskolát létesítettek 600 cseh tanítóval! Nekünk ruszinoknak /7 év alatt 60 iskolát építettek!) Nekünk magyaroknak ugyanezen idő alatt megszüntettek iskolákat. Csehszlovák óvodák vannak a következő magyar helyeken: Nagybereg, Mezökaszony, Tiszaújlak, Beregszász. Nagyon érdekes, hogy Tiszaújlakon két év óta kér a magyar lakosság magyar óvodát, de nem tud kapni. Cseh óvoda összesen 51 van Ruszinszkó területén. Cselt polgári iskolák vannak a következő helyeken: Beregszász, Nagyszőlős, Királyháza, Ungvár, Munkács és még 13 egyéb helyen. Cseh reálgimnázium van
