Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

384

Fedinec Csilla

Ungvárott, Huszton, Munkácson és cscli tanítóképző van ugyancsak Munkácson. Én itt kijelentem, hogy én meg volnék elégedve, hogyha Kárpátalján annyi magyar elemi iskola, óvoda, polgári és középiskola, tanítóképző volna, mint amennyi ezekből az iskolákból cseh nyelvű van. Értsük meg egymást uraim, nem arról van szó, hogy én nem tartom helyesnek és jogosnak az iskolákban a cseh nyelv tanítását, de ha 40.000 cschct megillet ennyi iskola, akkor azt hiszem, hogy 120.000 magyart is megillet, akik a prevrat előtt már valamennyien ott voltak. (Sen. dr inž. Bullo: Keď Je tam dosť ceskýeh ded. prečo by tam nebola čská škola!) Éppen azt magyarázom, kedves kolléga úr, hogy vannak olyan községek, ahol cgy-két csendőr és finánc van és olt csinálnak cselt iskolát. Tessék mcgérdcklődni és akkor megtudja, hogy a téesői járásban 66 cselt gyerek van és ezekhez 58 cseh tanító van ebben a járásban. (Sen. dr. inž. Bolto: Ja nemôžem z pamäti povedať, ale nemohla by byť tá škola, keby neboly deti!) Igen, egy járásban 66 cseh gyerek van és 55 cselt tanító. Ez az igazság és nem hiszem, hogy egy igazságkedvelő ember ezt meg ne értse. Én nem vagyok demagóg, nem szeretem a demagógiát, de ezek olyan tények, amiket letagadni nem leltet.

A legkiáltóbb igazságtalanságok egyike a kőrösmezői római katholikus kincstári iskola esete. Ott a kincstár köteles fenntartani, egy 160 éves szerződés alapján, a kincstári római katholikus iskolát. Mivel a kincstár nem teljesítette patronátusi kötelességét, a hívek maguk adták össze azt az összeget, amellyel az iskolát fenntartották és mégis a hatóságok becsukták az iskolát és a híveket megbüntették 50, 100, 200 koronára, mert gyermekeikét ebbe az iskolába járatták. A hatóságok tehát összefogtak c törvénytelenség keresztülvitelére. Mikor jön cl már az az idő ebben a demokratikus köztáraságban, hogy azt a hatóságot vonják felelősségre és büntetik meg, amely tudatosan törvénytelenséget követ cl.

Az iskolaügyi miniszter úr megígérte a beregszászi küldöttségnek, hogy kérésüket teljesíteni fogja és megszünteti azokat a lehetetlen állapotokat, amelyek Beregszászon az iskoláztatás szempontjából uralkodnak. De ez csak egyetlenegy esel. Mit fog csinálni a többi iskolákkal, amelyeket a prevrat óta nem tataroztak és nem hoztak rendbe. Épp most kaptam értesítést, hogy a zápszonyi iskolába becsurog az cső és hó, befúj a szél és a gyerekek kalapban, kabátban ülnek a tanteremben, mert különben megfagynának. A falakon kívül és belül hull a vakolat és az iskolaügyi referátuson azt sem tudják, hogy ott állami iskola van. Ellenben a színmagyar Mezökaszonyban, amely még nemrégen a legszínmagyarabb járásnak volt székhelye Ruszinszkóban, cseh iskolát építenek, szépen, takarosait. Ha nem is építenek olyan két emeletes, hatalmas cselt iskolát, mint Aknaszlatinán, de mindenesetre két szép tantermet emelnek a cselt gyermekek részére. (Sen. dr Bačinský: Ki kéri ezeket a cseh iskolákat?) A zsidóság egy része, a cselt csendőr és finánc és olyan emberek, akik az állammal valamiféle kapcsolatban vannak, mért attól félnek, hogy megvonják nyugdíjukat, liccncükct. Aknaszlatinán mitsem törődnek a rozoga magyar iskolával, ahová 470 gyermek jár és a cseh iskolát kérő íveket itt úgy Íratták alá, hogy elhallgatták, hogy cselt iskolát fognak építeni. A szülők gyanútlanul aláírták az íveket, mert abban a hiszemben voltak, hogy magyar iskolát kémek.

Teljesen elhanyagoltak azok az iskolák is, amelyeket a fclckczctcktől vesz át az állam, amelyeknek dologi kiadásait azonban, teljesen jogtalanul, a községek nyakába varija. Ilyen a sokat ócsárolt beregszászi állami iskola is, ilyen a gáti és sok más.

Évek óta kérjük a magyar középiskolákban a német nyelvnek rendes oktatását, miután kétségtelen ennek a nyelvnek rendkívüli fontossága nemcsak köztársasá-