Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
374 Fedinec Csilla mánytörvénnycl, vagy más törvénnyel, vagy sértik Podkarpatszka Rusz érdekeit, akkor a kormány elé viheti az ügyet. A döntés azonban a kormány kezében marad. Mindezt összefoglalva körülbelül az jellemzi a kormányzó határkörét, hogy joga van mindenről tudni, de nincs joga döntő és végleges intézkedést tenni. A Podkarpatszka Rusz területén működő hivatalok vezetőinek kötelessége a tervezet szerint a kormányzónak minden fontosabb intézkedést, főleg a politikai természetűeket bejelenteni. A kormányzónak a rendelettervezet megadja azt a jogot, hogy a kormányzótanács véleményét kikérje. S amennyiben a kormányzó és a kormányzata alatt álló podkarpatszka ruszi területen alkalmazott hivatali főnökök, továbbá a kormányzótanács között vita támadna, úgy azt nem a kormányzó, hanem a prágai kormány dönti cl. A kormányzói hivatal és tanács Információim szerint külön rendelettervezet készül a kormányzói hivatal szervezéséről, továbbá a kormányzói tanács létesítéséről és végül a posta és távírda igazgatóság, a Csehszlovák Államvasutak igazgatósága podkarpatszka ruszi expozituráiról, a podkarpatszka ruszi autonóm területen működő ügyvédi, orvosi, kereskedelmi és iparkamarákról. Ë rendelettervezetek közül már előbb is említettem a kormányzói tanács létesítéséről szólót. Ez a kormányzótanács a podkarpatszka ruszi országos választmány hat tagjából és további hat tagból állana, akiket egyenesen a prágai kormány nevez ki. Figyelembe véve azt az eljárási módot, amely mellett ez az országos választmány megalakult, a gyakorlatban az volna a helyzet, hogy a kormányzótanács összesen 12 tagja közül a tagok kétharmad része, vagyis 8 tag a prágai kormányzattól közvetlen függő emberekből állana, az autonómia eszméje gyakorlati megvalósításának nagyobb dicsőségére. Kevés vigaszt nyújt, hogy értesülésem szerint - a kormányzótanács a rendelettervezet szerint csak arra az időre létesül, amíg Podkarpatszka Rusz törvényhozó testületé, szojmja megalakult. Mint ahogy a kormányzó jogi helyzetének ideiglenes rendezéséről szóló rendelettervezet is tartalmaz állítólag olyan intézkedést, mely szerint a kormányzó a csehszlovák kormánynak felelős Podkarpatszka Rusz szojmja - immár 18 éve húzódó és Isten tudja meddig várandó - megalakulásáig. Erről azonban még rendelettervezet sem készült. Íme így festenek ha információim helyesek - azok a rendelettervezetek, amelyek illetékes prágai hivatalos köröket mostanában a legkomolyabban foglalkoztatnak abból a célból, hogy Podkarpatszka Rusz autonómiáját a szemfényvesztő megvalósítás stádiumába vigyék. Információim szerint a kérdést - amint már előbb is jeleztem - a csehszlovák alkotmányba ütköző módon, rendeleti úton kívánják rendezni. De nincs kizárva, hogy akadnak majd alkotmányjogászok, akik legalább a külszín megóvását, vagyis a törvényhozási utat fogják illetékes köröknek ajánlani. Joggal felmerült itt a kérdés, nem folytatunk-e üres szélmalomharcot, amidőn a podkarpatszka ruszi autonómiára vonatkozó oly tervezet ellen szállunk síkra, amely még nyilvánosan meg sem jelent (de amelyet szándékosan titkolózva csinálnak) és amelyről teljes határozottsággal még azt sem állíthatjuk, vajon rendelet vagy törvényjavaslat alakjában kerül-e a nyilvánosság elé. Az a nézetem, hogy mind a két esetben, tehát akár rendeleti úton, akár a kormány befejezett tények elé akar bennünket állítani, akár a parlament elé viszi a kér-
