Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

370

Fedinec Csilla

A leghatározottabban állást kell foglalnunk és eleve tiltakoznunk minden olyan cselekvés ellen, mely Podkarpatszka Rusz autonómiájának kérdését mellékvágányra igyekszik terelni. Ilyen megengedhetetlen bel- és külpolitikai manővernek kell minősíteni a koalíciós pártoknak azt az állítólagos tervezetét, mely Podkarpatszka Rusz számára nemzetközi szerződésben biztosított legszélesebb körű törvényhozási és közigazgatási autonómia helyett ennek egészen nevetségesen ható Potemkinmását akarja megvalósítani.

Információim szerint ez az autonómia-tervezetnek csúfolt javaslat a podkarpatszka ruszi kormányzó jogi helyzetének ideiglenes rendezésével vél eleget lenni azoknak a nemzetközi kötelezettségeknek, amelyeket Csehszlovákia Podkarpatszka Rusz autonómiáját illetően a kisebbségi szerződésben vállalt. Л törvényhozási, de még a közigazgatási autonómiáról és ezek autonóm szerveinek, elsősorban a podkarpatszka ruszi törvényhozó testületnek a megszervezéséről ezekben a javaslatokban szó sincsen.

A kormányrendelet tervezete arra az időre, amíg az autonóm törvényhozó testület, a szojm megalakul, Podkarpatszka Rusz kormányzója mellé tanácsadó szervül kormányzói tanácsot rendel, és kötelességévé teszi a kormányzónak, hogy ennek a tanácsnak a véleményét minden elvi jelentőségű nyelvi kérdésben, iskolaügyckbcn, helyi közigazgatási és minden egyéb fontos személyi, politikai és gazdasági kérdésben kikérje. Őszintén szólva nem értjük, mit akar a tervezet „minden fontos személyi, politikai és gazdasági kérdés” alatt érteni, pedig értesülésem szerint szó szerint ilyen rendelkezés foglaltatik abban a tervezetben, amely Podkarpatszka Rusz törvényhozási és közigazgatási autonómiájának megvalósítását célozná. Minden politikai és gazdasági kérdés személyi kérdés-e? Vagy pedig minden személyi kérdést megfelelő politikai és gazdasági eszközökkel meg lehet oldani? Ezek olyan rejtélyek, amelyekre a kormányzó ideiglenes jogi helyzetére vonatkozó, állítólag már Prágában tárgyalás alatt álló tervezet nem adja meg a választ.

Ebből a tervezetből mindössze az derül ki, hogy Podkarpatszka Rusz élén kormányzó fog állni, akit a kormány előterjesztésére a köztársaság elnöke nevez ki Hogy a kisebbségi szerződés szerint az autonóm ruszin terület élén álló kormányzó a ruszin törvényhozó testületnek, szojmnak felelős és csak ennek felelős; hogy a csehszlovák alkotmány ezt a nemzetközi szerződéssel szabályozott helyzetet oda módosította, hogy Podkarpatszka Rusz kormányzója a ruszin törvényhozó testületnek, a szojmnak is felelős; hogy az autonóm ruszin törvényhozó testület, szojm, amely kisegítő hatáskörben szintén felelősségre vonhatná a kormányzót; hogy ilyen törvényhozó testületé Podkarpatszka Rusznak 17 évvel a kisebbségi szerződés megkötése után még mindig nincs - mindez igazán oly csekélység, amelyen csak a magunkfajta államfcrforgató jogásznemzet, mint mi magyarok, akadhatnak meg.

De nem ez az első és nem is az utolsó szándékos eltérés az 1919. év szeptember 10-én megkötött nemzetközi kisebbségi szerződés és a később meghozott alkotmánytörvény, továbbá a jelenleg bevezetni szándékolt autonómia-tervezet között. Ennél még talán súlyosabb, következetesebb, szándékos ferdítés az, amikor az autonómia-tervezetből már nyoma sem látszik ki a hivatkozott kisebbségi szerződés ama pontjának, amely kimondja, hogy „Podkarpatszka Rusz képviselői nem vehetnek részt a prágai parlamentben olyan ügyek tárgyalásánál, amelyek Podkarpatszka Rusz autonómiáját érintik.”

Ez a pontja a kisebbségi szerződésnek már az alkotmánytörvénybe is szándékos ferdítéssel hiányosan és hézagosait került be, a jelenlegi autonómia-tervezetből pc-