Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
304 Fedinec Csilla vagyis a megtakarítás 1,42 milliárd korona, vagyis 14 százalékos. Kétségtelenül helytelen volna az a követelés, hogy az egyes tárcák költségvetését lineárisan 14 százalékkal csökkentsék s a költségvetés összeállítói nem is alkalmazták ezt a mértéket. Ha az alábbiakban mégis ehhez viszonyítva nézzük az egyes tárcák kiadásainak csökkentését, úgy ezt azért teszem, hogy mindenki lássa, hogy a kormány takarékoskodása milyen helytelen volt. A köztársasági Elnök kabinetirodája mindenesetre jó példát mutatott a takarékosság terén, amennyiben az 1932. évi 18.877.300 koronáról 15.190.550 koronára szállította le igényeit, azonban az Elnöki katonai iroda fenntartása még mindig 415.000 koronába kerül, amit a szükségszerűség egyáltalán nem indokol. „A miniszterelnökség a tavalyi 50.539.200 Kč helyett ugyan teljes 20 százalékkal kevesebbet, 40.214.200 Kč-t igényel, de itt a 20 százalékos törlés nem volt elegendő, mert a nem részletezett „általános kiadások" bizalmas, diszkrecionális rendelkezési összegek, még mindig 5.139.000 koronát s az előre nem látott hasonló természetű kiadások teljes 10 millió koronát emésztenek tol s a hírszolgálatra is 1 millió 416.000 korona kell, pedig a hírszolgálatot jól ellátja a felségesen dotált külügyminisztérium. A miniszterelnökség tárcája terhére fenntartott alkotmánybíróság is csak arra jó, hogy tagjai 135.000 korona diétát vegyenek föl, de ez a jeles intézmény egyebet nem hallatott magáról. Mindezek azonban csak morzsányi megtakarítások, komolyan spórolni különösen két tárcánál leltet és kell. S ezen a két tárcán tűnik ki az egész takarékossági akció komolytalansága. A külügyminisztérium tavalyi 155,5 milliós kiadásait leszorították ugyan 124,6 millióra, tehát 30,9 milliót takarítottak meg, ami ugyan meghaladja az általános leszállítás 14 százalékos mértékét, azonban a hírszolgálat szükségletét 10 millióról csak 8,4 millióra szállították le s az orosz-ukrán menekültek segélyezését még mindig nem szüntették be, bár csehszlovák állampolgárok is bőven volnának segélyezendők. A propaganda és hírszolgálat ma is 22.170.000 koronába s a külügyi diplomáciai képviselet 71 millió koronába kerül, ami mind horribilis szám s nem egy 14 milliós államnak való, még ha az nagyhatalmi részletnek avanzsált is. De a külügyminisztériumnál ki kell térnem külön a külügyminisztérium palotájának építésére. A prágai Hradzsinban levő Czcmin-palota adaptálása, melyet a külügyminisztérium céljaira akarnak használni, eddig 50 milliót meghaladó összeget vett igénybe s még mindég nem készült cl. Ennyi pénzzel Ruszinszkó közmunkálatait lehetett volna ellátni. Ruszinszkón azért nem lehetett melioráció, mert nem volt önkormányzat - mondja Hodža -, Prágában a Czcrnin-palota átalakítására külön Fiók államépítészcti hivatalt szerveztek meg, külön telefonnal. A munka rövidesen be is fejeződik. Most írták ki a pályázatot a konyha berendezésére. StFíbmý képviselő, volt miniszterelnök-helyettes tárta fel ezt a konyhakérdést és a hivatalos cáfolat csak annyit tudott hebegni, hogy hát ez még csak pályázati, árlejtési hirdetmény s nem biztos, hogy a külügyminisztérium konyhája 480.000 koronába fog kerülni, lehet, hogy olcsóbb lesz. Elhiszem, hogy valóban olcsóbb lesz. Mondjuk 470.000 koronás lesz a szállítás. De mert a hivatalos cáfolat is megerősíti a 480 ezer koronás maximális pályázati határt, a szlovcnszkói és podkarpatská rusi éhesek vigasztalására felsorolom, Stríbmý képviselő, volt miniszterelnök-helyettes nyomán azt is, hogy mi minden is van ebben a konyhában. Hangsúlyozom, hogy a hivatalos cáfolat a részletekre hebegő választ sem tudott adni. Tehát Beneš külügyminiszter konyhájában
