Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

294

Fedinec Csilla

hirdetett országos kongresszuson népünk újból megerősített, kijelentjük a következőket.

Felelőssé tesszük a prágai kormányzatot nem csupán a köztársaság közvéleménye előtt, hanem az egész művelt világ államai, nemzetei, továbbá a Nemzetek Szövetségének Tanácsában képviselt összes hatalmak előtt azért a nyomorúságért, a népünket végveszéllyel fenyegető éhínségért, clláttatlanságért, amely népünk pusztulását, dcgcncrálódását, bolsevizálását, forradalmiságát idézte elő. E felelősség alól a prágai kormányzat nem oldozható fel, mert:

1. E terület nyomorúságát nem csupán a világkrízis és nem csupán a múlt évi gazdasági katasztrofális terméshiány idézte elő, hanem az a szisztematikus elszegényítő gyarmatpolitika, amelyet 13 év óta a prágai kormányzat c területen inaugurált, amely gyarmatpolitika különösebb és főbb megnyilvánulásai voltak, hogy - mint már fenntebb említettük - a prágai urak 315 millióval károsították meg c terület népességét a pénzlcbélycgzésnél, hogy a hadikölcsönök beváltásánál több százmillióra menő kárt okoztak nekünk, hogy kis részben intelligens, nagyobb részben félintclligcns cselt származású hivatalnokaikkal 40.000 lelket tartattak cl a mi adóinkból, a mi rovásunkra és hogy eme 40.000 cseh lélek kedvéért a mi őslakos és magyar tisztviselőinket földönfutókká tették és hogy az utak javításánál és a földjavítási munkálatoknál az első 1 ! év alatt aránylagosan majdnem semmit nem tettek s ezzel nemcsak az elmaradt munkabérek nem kerültek a mi nemzeti társadalmunk vérkeringésébe, hanem a többtcrmclési eredmények elmaradása révén kiszámíthatatlan vagyonúktól estünk cl s ezért nincs ma ellenálló erőnk arra, hogy a jelenlegi világgazdasági krízissel és a múlt évi katasztrofális tcrméshiánnyal előállott nyomorúságos időkben mcgállhassuk a helyünket.

2. Nem oldható fel c felelősség alól a prágai kormány azért sem, mert clvitázhatatlan tény, hogy gyarmati sorba sülycsztcttc Podkarpatská Rus autonóm területét, kibírhatatlan tarifapolitikájával, amely mellett például Prága messzebb van Ungvártó! - ha innen Ungvárról, Prágába kell valamit szállítani - mint Ungvár Prágától, ha tudniillik Prágából kell Ungvárra vasúton valamit hozni, - lehetetlen vámpolitikájával, amely Podkarpatská Rus földrajzi fekvése miatt elviselhetetlen, - vérlázító adópolitikájával, amely mellett a podkarpatská rusi mezőgazdaságok kataszteri tiszta jövedelmének alapját éppen olyan, vagy még magasabb összegben állapítják meg, mint az állam fennállásának első évtizedében a talajjavítási célokra fordított összegekből kizárólag részcsitclt cseh és morva mezőgazdaságok kataszteri tiszta jövedelmét. így találjuk meg a múlt évi katasztrofális terméshiány magyarázatát is, mert a talajjavítások, amiket a magyar uralom idején megkezdtimk, nem folytatódtak, újak pedig csak ezévben indultak meg.

3. Soviniszta politikájával a prágai kormányzat c terület népességét teljesen elzárta azoktól az életlehetőségektől, amelyekkel különösen a ruszin nép a nagy magyar alföld aratási keresményét bőségesen megkereste s ezzel egész évi ennivalóját biztosította.

4. A kormányzat soviniszta csehszlovák politikájával teljesen megölte c terület kisiparát és gyáriparát, hogy a maga cseh nagyiparának termékeit itt eladhassa és ezzel a csehországi gyáriparnak fogyasztópiacot találjon Podkarpatská Rusban.

5. Soviniszta bankpolitikájával a kormány bankjainkat, a hadikölcsönök kifizetésének megtagadásával, elébb tönkretette, majd később szanálás ürügye alatt nacionalizálta és beolvasztotta a csehországi nagybankokba. így a podkarpatská rusi betétek révén az életerőt területünkön összegyűjtötték, majd elvitték és most az ínség-