Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 279 agrárpárt viseli a felelőséget, mert ennek a pártnak az exponensei ülnek az állami birtokok igazgatásában, ők ellenőrzik a gazdálkodási rendszert és módozatokat. De én hajlandó vagyok megfordítani az érmet a másik oldalára. Elhiszem, hogy az állami mezőgazdaság hektáronként csak 700-800 koronát hoz, a racionális halgazdaság pedig 907 koronát. De akkor tisztelettel kérdem a pénzügyminiszter urat, hogy milyen jogcímen számolnak az altija rendelt adóhivatalok a bodrogközi vagy vízborította, vagy szárazság folytán kiaszotl földjein holdanként 1200-1300 korona kataszteri hozadékkal, mint adóalappal. Most röviden az adóügy anomáliára kell kitérnem. Az állami birtokok jövedelmezőségét valónak fogadva, meg kell állapítanom, hogy a pénzügyi igazgatás az adókat a gazdasági értékesítési válság kezdetétől, tehát 3-4 év óta teljesen fiktív, légből kapott alapokon vetette ki. A pénzügyi igazgatás kötelessége tehát ezt a végzetes hibát jóvátenni azzal, hogy az adóhátralékokat, amelyek a helytelen adókivetések alapján állottak elő, alapos revízió alá vegye, jelentős részüket leírja, az igazságosnak talált adótartozásokra fizetési halasztást adjon és különösen: az adóvégrehajtásokat nyomban szüntesse be, annál is inkább, mert az árverések eredménytelenek maradnak s elégedjék meg az adóügyi igazgatás az adótartozások jclzálogbiztositásával. Engliš hírhedt adórcfonuja, az adócrkölcs nagyobb dicsőségére, bevezette a nem jogerős adók végrehajtási úton való beszedését is. Az adófclcbbczésnck ugyanis halasztó hatálya nincs. Ha már ezt a hallatlanul krudélis és nem racionális intézkedést fenn kell tartani, úgy igazán minimális követelés ezzel szemben, hogy a magángazdaságok üzemfenntartása érdekében a fundus inslruktus törvényes védelmében részes! tessék és hogy azt ne lehessen elárverezni. Ezt mára humanizmus általános elvei is megkövetelik. Oly gazdákkal, de kisiparosokkal szemben is, akik adótartozásaikra jelzálogi biztosítékot nyújtanak, az adóárverésen teljesen beszüntetendők, amíg a válságos idők fejünk felöl cl nem múlnak. A pénzügyminiszter és a pénzügyminisztérium kiadott állítólag ugyan ebben a tárgyban bizonyos utasításokat az adóalanyok védelmére. Ezek az utasítások azonban - most már bizonyos Sággal megállapíthatjuk - Írott malaszt maradtak, ezért itt csak kormányrendelet, vagy törvénymódosítás segít. A magángazdaságok szanálásának érdeke mindcncstrc megérdemli ezt a fáradságot és áldozatot. Az adótartozások moratóriumának kérdése immár égető. De különösen sürgőssé vált a magántartozások moratóriumszerű rendezése is, amint azt Magyarországon most valósítgatják meg az eladósodott magángazdaságok védelme érdekében. Drákói rendszabályokat követelünk a kamatuzsora letörésére. Megértem, hogy a tőkeszegény államokban, amilyen pld. Románia, 14-16 százalékot szednek a bankok, de nem értem azt, hogy miért dolgozhassanak a bankok ilyen kamatlábbal Csehszlovákiában, ahol a külföldi propaganda szerint is a pénzpiac likvid, ahol komoly pénzügyi nehézségek nincsenek. De különben is ma már minden állam gondoskodik arról, hogy a kapitalizmus a nagytőke kinövéseit letörje, miért nem törődik ezzel a kérdéssel a csehszlovák kormány is némileg? Egyenes a felelet: Mert a cseh nagytőke grasszál az egész köztársaságban. Még mostohább a helyzet a kisiparral. A kormány minimális kötelességét sem teljesíti c terén. Amit az adóterhek enyhítése terén a mezőgazdaság igényel, az teljes mértékben megilleti a kisipart is. Kérem a pénzügyminiszter és kereskedelemügyi miniszter urakat, szenteljenek egy kis figyelmet annak, hogy mit művel a kormány által fenntartott turócszentmártoni iparosintézet, melynek patronátusa alatt tiltakozó gyüléséket rendeznek a kisiparosok és a kiskereskedők az elviselhetetlen