Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

275

Bár készséggel aláírom azt az igazságot, hogy a mai gazdasági világválság olyan nagy méretű, amilyen talán sohasem volt és hogy a belföldi gazdasági helyzet leromlását külföldi - tehát hatalmunkon kívülálló tényezők - is okozzák, azonban nem tudom aláírni az oly álokoskodást, hogy most már ölbe tett kezekkel kellene várni a javulást, akár a sült galambot, akár a végső kataklizmát.

Л segítés útja-módja is kézzel fogható. A magyarság képviselői már egy évtizede hangoztatják, hogy a köztársaság hadserege, belső és külső reprezentációja túl van méretezve. Tessék tehát ezekben a tételekben oly radikális törléseket eszközölni, hogy nemcsak az adóemelés váljék szükségtelenné, hanem, hogy a fizetésképtelenné váló adóalanyokat nyomorító adócsavaron enyhíteni lehessen. Ez volna az adózók első megsegítése.

A második lépcsőfok az kell, hogy legyen, hogy az állam kormánya komolyan hozzáfogjon a magángazdaságok szanálásához. Ami közadókból, szociális biztosítási díjakból befolyik, azt tessék jórészben visszaadni a magángazdaságnak, segélyek, olcsó hitel slb. alakjában.

A szomszéd államok gazdája, iparosa, kereskedője legalább azt állapította meg, hogy kormánya törődik vele, ami legalább is kedvező erkölcsi hatást vált ki. Nálunk Csehszlovákiában a magángazdaságokkal csak az adóvégrehajtó törődik, más földi lény nem.

Történnek ugyan itt is tessék-lássék intézkedések, mint amilyen a szlovcnszkói és ruszinszkói elemi csapásokkal sújtott gazdák segélyakciója volt czidén a júniusban elfogadott külön törvény alapján. Ám mi tör tént? Három-négy hét előtt újabb törvénnyel emelni kellett a segélyükéit a szlovcnszkói és ruszinszkói különleges károkra való hivatkozással, amiből racionálisan az következik, hogy a júniusban engedélyezett összeget fölemésztette a történelmi országok protekciós mezőgazdasága, amely pedig czidén elemi csapásokkal nemcsak nem szenvedett, hanem olyan jó termése volt, amilyenre évek óta nem volt példa. A ruszinszkói és szlovcnszkói magyar gazda pedig ugyanakkor uzsoraárért volt kénytelen vetőmagot venni és ha ezt nem tudta megfizetni, úgy földjét ugaron hagyta.

Uraim, a ruszinszkói és szlovcnszkói idei vetőmagakcióra még gúnyból sem lehet azt mondani, hogy az az agrárpolitikai irány elveket figyelembe vette volna.

A mezőgazdaság talpraállítása terén a kormány semmit sem tesz, még annyit sem, amennyit a szegény, megnyomorított, szomszédos Magyarország csinált. Állandóan olvashatjuk cseh lapokban a lécsői gyümölcs dicséretét, amelynél az Önök lapjai szerint nincs jobb - csak az a hiba, hogy nem csomagolják szakszerűen s így a külföldön annak nincs keletje. Nos, mondják meg nekem, kiküldtek csak egyetlen egy gyümölcsészcti instruktort, hogy ez megtanítsa népünket a modem gyümölcscsomagolásra? Ugye, nem. Mit tettek annak érdekében, hogy a ruszinszkói szőlő és bor megtalálja útját Lengyelország s az északi államok felé? Semmit.

A vergődő cseh üveg, textil és gépipari kivitelt tarifakedvezménnyel, adóvisszatérítésscl, tehát prémiumokkal segélyezik, de még csak nem is gondolnak arra, hogy ugyanezt a segélyt megadják a ruszinszkói szőlő, bor és gyiimölcskivitclnck. Pedig ha a cseh üveghuta, vagy lextilgyár egy évre bezárja az üzemét, abból az üzem átlagára különös baj nem származik, egy év múlva újra megkezdheti a munkát, de ha a szőlőket egy évig műveletlenül hagyják a gazdák, úgy ott tiz év múltán sem szüretel emberfia egy fürtöt sem. De a kormány tétlenül, ölbe tett kezekkel nézi a szőlőgazdaságok vergődését, haldoklását, egyetlen szava sincs ahhoz, hogy a szőlőt, a bort már évek óta termelési áron alul adják cl. A kormány még csak a müborok